A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 12. szám

574 ként a munkásság kollektív szerződése­it szorgalmazta. A jelen gazdasági ne­hézségei azt javallják, hogy a kollektív szerződések kiterjedjenek az üzembe­zárás, az áthelyezés, a haszonbefekte­tés kérdéseire is. Szeptember elején, utolsó Labor Day-i (munkaünnepi) üzenetében arra figyelmeztette az Egyesült Államok katolikusait: Az a mód, ahogy a második világháború után közelítettük meg a gazdasági növeke­dés, a fogyasztás, az energia és a gazda­sági tervezés kérdéseit, nem fog bevál­ni az egész földkerekségre kiterjedő gazdasági rendben, amelyet a gazdasá­gi források korlátolt mennyisége és egyre inkább a nemzethatárokon túl­nyúló részvénytársasági nagyvállalatok jellemeznek. • Szeptember 20-án ün­nepelte 80. születésnapját Willem A. Visser ’t Hooft, az Egyházak Ökuméni- kus Tanácsának volt titkára. A még csak alakulóban levő mozgalom 1938- ban választotta titkárának, és az ma­radt az E.Ö.T. 1948-as hivatalos mega­lakulásától 1966-ig, nyugalomba vonu­lása idejéig. Ekkor életrajza megírásába fogott, mely ,A világ volt a gyülekeze­tem” címmel jelent meg. „Mivel nem a mi művünkről van szó, hanem az Úré­ról, aki népét egybegyűjti, ezért fog fennállni.” • Valamennyi európai egyház második ökumenikus találko­zójára 1981 novemberében a dániai Lögum-kolostorban kerül sor. Az első találkozó 1978. áprilisban volt a Párizs melletti Chantillyban. Kelet- és Nyu­gat-Európa minden fontosabb egyháza képviselteti magát. A második találko­zó fő témái: közös imádság a keresz­tény egységért; a felekezetek között még fennálló különbségek megtárgya­lása. • Peruban egy olyan törvény lé­pett életbe, amely az egyház és az ál­lam szétválasztását teljessé teszi. Hiva­talos nyilatkozat szerint ez az alkot­mánymódosítás megfelel mindkét fél kívánságüinak. Mostanáig egy 1880-as szerződés szabályozta a püspökkineve­zés módját; a püspököket gyakorlatilag a kormány nevezte ki, és jelöltjeit jóvá­hagyásra beteijesztette a Szentszék­nek. A II. vatikáni zsinat az ilyen eljá­rásmódok megszüntetését szorgalmaz­ta; a kormány is úgy találja, hogy a ré­gi eljárás már nem felel meg az ország társadalmi-jogi valóságának. Az alkot­mánymódosítás nyomán tárgyalásokat kezdenek az egyház és állam közötti kapcsolatok új rendszerének kidolgo­zására. • Indiában a Nyugat-Bengál állam népjóléti minisztere betiltotta vallásos szervezetek jóléti tevékenysé­geit. Több államban a hithirdetés bün­tetendő cselekmény. Az egyik észak­indiai községben a katolikus templo­mot az államügyész szeme láttára éget­ték fel. Rendelete szerint csak benn­szülött vallások templomai maradhat­nak fenn. • „Keresztény vagyok, és hiszek a demokráciában”, így védeke­zett a dél-koreai ellenzéki párt vezére, Kim Dae Jung. A katonai bíróság lá- zítással vádolta, és halálra ítélte. A ka­tonai diktatúra súlyosan nehezedik az Egyházra is. A 37 milliós ország 2,8 %-a katolikus. • Az Egyesült Álla­mokból 6 393 hithirdető működik a missziókban. Ez a szám messze elma­rad a 12 évvel ezelőtti csúcstól, amely 9 655 volt. Egy év alatt 162-vel apadt a számuk. A missziós nővérek száma 2 592, a papoké 2 570, a testvéreké 221; ezek 103 országban működnek. A legtöbb hithirdetőt a jezsuita rend (574) és a Maryknollkongregáció (570) adja. 411 Maryknoll nővér és 90 maris­ta missziós nővér működik missziók­ban. • Sigritas Tamkevicius atyánál áprilisban házkutatást tartottak, ké­sőbb a litván katolikusok helyzetéről adott tudósításai miatt őrizetbe vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom