A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
528 hogy mi lenne a helyzetük, ha mint házas emberek katolikus papok szeretnének lenni. A vatikáni Hittani Kongregáció jóváhagyta az amerikai püspöki kar válaszát. Az episzkopális papokat sajátos csoportként kezelnék, anglikán hagyományaik egyes elemeit megtarthatnák, de nem lehetnének püspökök, és megözvegyülve nem házasodhatnának újra. Anglikán családból származó nőtlen ember, ha katolikus pap szeretne lenni, nem házasodhatna meg. Mindez feltételezi, hogy az anglikán papok a katolikus hitet teljes egészében elfogadják, az anglikán liturgiát pedig csak volt anglikánok közt alkalmazzák. • Egy Hamburgban megjelenő evangélikus hetilap arra kérte olvasóit, hogy nevezzenek meg hét olyan, a XX. században élt személyt, akit korunk szentjeinek lehet nevezni. A legtöbben a Nobel-béked íjjal kitüntetett Martin Luther Kinget és a kaflcuttai Teréz anyát említették; utánuk a koncentrációs táborban kivégzett protestáns teológiatanár, Dietrich Bonhoeffer, az afrikai őserdők orvosa, Albert Schweitzer, és a taizéi ökumenikus szerzetesközösség vezetője, Roger Schutz testvér szerepelt legtöbbször. Sok tisztelője van Janus Korczaknak és Maksimili- jan Kolbe atyának. További megnevezettek: a dél-amerikai pap költő, Ernesto Cardenal, az indiai Mahatma Gandhi, XXIII. János pápa, Anna Frank (a háború alatt Hollandiában rejtőzködő és naplójáról híressé vált zsidó kislány) és a nyugat-berlini protestáns lelkipásztor, Heinrich Albertz. • Az isztambuli Aja Szófia (Hagia Sophia) templom 1935 óta múzeumnak volt berendezve. A török kormány most hozzájárult ahhoz, hogy ismét muzulmán istentiszteleti hely legyen. 1453 előtt keresztény bazilika volt. • Bécs bíboros érseke, Franz König augusztusban ünnepelte 75. születésnapját. Tudományos hírnevét a „Krisztus és a vüág vallásai” című háromkötetes munka alapozta meg. 1956 óta Bécs érseke, 1958 óta bíboros. 1965-től 15 éven át a Szentszék egyik hivatalát, a Nemhivők Titkárságát vezette. A magyar egyházi helyzetet is jól ismeri. • Két másik osztrák püspök, elérve a 75. életévet, lemondott egyházmegyéjéről: Franz Zauner linzi és Paul Rusch innsbrucki püspök. Ez a körülmény alkalmat adott arra, hogy két szakember (Primetshofer linzi egyházjogász meg Bauer grazi patrológus és ökumenista) tanulmányban foglalkozzék egy napjainkban sokat vitatott kérdéssel: a papok és a világi keresztények mennyiben illetékesek arra, hogy új püspökük megválasztásában tevékeny és döntő részt kapjanak? A két szerző szerint szentírási és teológiai érvek amellett szólnak, hogy az apostolok utódait a valóságos önállósággal és belső egységgel rendelkező részegyházak (egyházmegyék) válasszák; Péter utódának, az egyetemes Egyház főpásztorának feladatkörébe nem a megyéspüspökök kinevezése tartozik, hanem a hívei által megválasztott püspök jóváhagyása, az egyházi kommúnió megadása. • Hans Urs von Balthasar, korunk egyik legkiválóbb katolikus teológusa, augusztusban töltötte be 75. életévét. A svájci Luzernban született, német irodalom- történetet tanult, 24 éves korában jezsuita lett. Életére és írásaira döntő hatást három barátja gyakorolt: a jezsuita Henri de Lubac, a kálvinista Kari Barth, és a katolikussá lett orvosnő, Adrienne von Speyr. A rendkívüli kegyelmekkel megáldott orvosnővel együtt Balthasar egy világi intézményt alapított. Lelkiismeretét követte akkor is, amikor, felismert küldetése érdekében, megvált a jezsuita rendtől. •
