A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

439

ezzel végleg megdöntik a porta tengeri hatalmát, előkészítvén az izlám európai uralmának hanyatlását is. A kisoroszi képet, illetőleg dedkációt hazánk felszabadulásának friss emléke ihlette.

xxx

Október az egyházi év liturgiájában az olvasó és a szintén a török időkben

született lorettói litánia kiemelt hónapja. Templomainkban a hívek élénk részvételével az esti órákban végzk.

Olvasós Boldogasszony napját, amely egyúttal olvasós társulataink fő ünnepe is, különösen azokon a helyeken tartják számon, ahol ez egyúttal a templom titulusa is.

Az olvasókultusznak a licenciátus jámborság orális, azaz élőszavas gyakorlatában, az írástudatlan hívek hitéletében volt zinte páratlan jelentősége. Nem véletlen tehát, hogy Olvasós Bol- dogaszony oltalma alatt elsősorban olyan templomaink állanak, amelyek hoszú időkön át leányegyházak (filia) voltak, rézben még most is azok. Ezekben élt, illetőleg él az önellátó licenciátus hagyomány legtovább, nyomokban még napjainkban is.

Olvasós Boldogaszony tizteletére zámos templomunkban emelt a helybeli társulat külön oltárt is, ahol sokzor a titokváltás, vagyis az üdvözlégybe foglalt hittitoknak a következő hétre, hónapra a tagok imádságául, elmélkedéséül való kijelölése történk.

Mint láttuk, az olvasókultus ihlette néhány Szent Domonkos tizteletére zentelt templomunk titulusát is. — ESZTERGOM: Bilkaudvard (Bilkahumanec, 1899), Budapest (angolkisasszonyok, XVIII. zázad, dominikánusok, 1915), Cserfalu (Dubova), Felsőzöllős (Vinodol), Kisorozi, Ipolyhfdvég (Ipelské Predmostie, 1925), Köpösd (Hájske), Nemeska- jal (Kajal), Ondrahó (1937), Szénavár (Senohrady), Tarján (kápolna), Zsuk (Zlkovce). — ROZSNYÓ: Velkenye (Velkyna), Perse (1913), Komjáti, Rónafalu. — BESZTERCEBÁNYA: Pichtófalva (Pytelova, 1778), Mocsár (Mociár, 1782). - EGER: Egercsehi (1761), Bolyok (1886), Mesterzállás (1895), Finke (1913). - KASSA: Szakaly (Sokolány, 1759), Felsővirányos (Vysná Sitnica, 1767, előbb Mária Magdolna), Abos (Obysovce, 1769), Kis- kárna (Kama, 1770), Radoma (1792), Opálhegy (Zámutov, 1912), Lapos (Lopuchov, 1913), Izbugyarabóc (Hrahovec, 1924), Regéc, Litka. — GYŐR: Mocsa (1758), Rábakecöl (1886), Kislédec (1891), Répcevis (kápolna), Sopronhorpács (kápolna). — VESZPRÉM: Cserzegtomaj, Darvas (kápolna), Felsőbak, Kisbajom, Pápaderecske, Somogyfehéregyház, Varázló, Viz, Zalavár. — PÉCS: Belvárdgyula (1854), Romonya (1871), Barátur (1913), Máza (1914). - SZÉKESFEHÉRVÁR: Tárnok (1731), Perkáta (1757). -VAC: Vác (fehérek temploma, 1773), Maglód (1891), Kistarcsa (1880). — KALOCSA: Körtés(Kru- sevlje, 1718), Negyven (1885), Kevi (1901), Rém (1901), Bócsa (1907), Györgypuzta (1910), Gara (1935, kápolna). — CSANÁD: Zichyfalva (Mariolana, 1806), Vecseháza (Mor- enstern, Pietroasa-Mare, 1870). — SZATMÁR: Óradna (Rodna Veche, 1894), Csecsehó 1900), Ordögporuba (Porubka). — ERDÉLY: Alsórákos (Racosul de jós).