A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

400

Hátrány a Biblia túlszűk, betűszerinti értelmezése. Hátránya, hogy az Egyház egymástól független meghirdetések sorozata lesz. A meghirdetés a fontos, a többi az Isten dolga. Az Igéből alkalmi gyülekezet, puszta szó lesz. Az Ige nem lesz testté, intézménnyé, nehogy bálványimádásba essenek. Pedig Jézus nem csak tanító és próféta; nem csak tanítását adta, hanem önmagát is. Az igehirdetés célja nem merülhet ki a hitvallásban, hanem célja az is, hogy életszövetség és szeretetegység legyen Krisztussal, aki - a világ szolgálatára jött. Márpedig ez a felfogás nem hajlamos arra, hogy dialogi- záljon a világgal; rájukolvassa a Bibliát, elítéli, ami pogány a világban és nem kezd társadalmi-politikai akciókba, hogy a világot jobbá tegye.

5. AZ EGYHÁZ A VI LAG SZOLGÁJA

Az ötödik Egyház-modell, az Egyház a világ szolgája; abból indul ki, hogy Jézus nem azért jött, hogy kiszolgálják, hanem hogy szolgáljon. Az evangélium nem csak Magvetőként mutatja be Jézust,

hanem úgy is, mint az elveszett juhokat kereső Pásztor, és az Irgalmas Szamaritánus. Nem csak meghirdette Isten Országát, hanem életét adta megvalósulásáért. Az Egyház sem elégedhet meg az Istenország meghirdetésével, tetteivel is elő kell készítenie jöttét: az egyetemes kiengesztelődés szolgálata elsődleges az Egyház feladatai között. Ahogy Jézus, a „man for others", a másokért élő ember, úgy az Egyház is másokért élő közösség. A béke, a szegénység, éhség, az igazságtalan vagyonelosztás kérdéseiben az Egyház nem hallgathat, és nem elégedhet meg pusztán szavakkal. A kiengesztelődés szolgálata az