A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

394

Találkozásuk megpecsételte Gellért sorsát. Ha a legendának hinni lehet, a szent király szemefénye és utóda, Imre herceg nevelését bízta a szentéletű bencésre. (A „kislegenda” hű, de szűkszavú, a „nagylegenda” adatai megbízhatatlanok.)

A király értett latinul és lehetőleg személyesen megismerkedett és elbeszélgetett a tanult zarándokokkal. Gellérttel beszélgetve megállapította, hogy rendkívül tanult emberrel áll szemben, és erővel itt tartotta, amikor a zarándokcsoport útra kelt.(Lásd: Győrffy György: István király és műve, 1977).

Gellért az olasz bencések közt nevelkedett. Irányuk a világtól elforduló, remeteségre hajló volt. Az örök élet igézetében éltek. Nagy hatással volt rá Pseudo-Areopagíta Dénes (a misztikus teológia VII. századi képviselője) és magyarázója, Maximus Confessor. Gellért tüzes és szárnyaló beszédei, melyeket tolmács fordított magyarra, az imádság, tanulás és személődés mélységeiből fakadtak. Az Isten titkai érdekelték, de éppen ez tette hatásos nevelővé.

István királynak szüksége volt nemcsak országszervező nagyurakra, hanem az oktatás megszervezőire is. Az egymás után alapított egyházmegyék központjaiban és a bencés monostorokban megindult a papképzés is. Gellértre fontos feladat várt még e téren. Egyelőre azonban engedélyt kért és kapott, hogy Bakonybélen az imádságnak, a Szentírás misztikus magyarázatának és az írásnak éljen. Hét évet töltött a Bakonyban, mikor István király parancsa a marosvári püspökség élére rendelte.

A belső háborúk lecsendesedtek. A lázadó Ajtony területét Csanád vezérre bízta a király. 1030-re megérett az idő, hogy a „fekete magyarok” területére is kiterjedjen a nyugati egyház szervezete. Ajtony idejében görög monostor működött a várban, de Csanád áttelepítette őket Oroszlámosra. Helyükre valószínűleg latin papok és szerzetesek kerültek. Az új püspökség székesegyházát Szent Györgyről nevezték el. György volt a püspök eredeti keresztneve - (a Gellért nevet apja emlékére vette fel, mikor hírét vette, hogy apját a Szentföldre-menet arabok legyilkolták) — és Szent Györgyről volt elnevezve az a kolostor is, amelyben szerzetes-életét kezdte.

A liturgikus könyveket eleinte a Rajna vidékéről hozták az országba,de a székesegyházak szaporodásával együtt szaporodtak a kódex-másoló helyek és iskolák is.

„Gellért püspök előtt egy napon megjelent harminc püspökségbeli nemesember — írja Mezey László: Deákság és Európa című új