A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 8. szám

381

megjelent írásának túlnyomó részét tulajdonkép a 2. világháború után alkotta. Bles szellemi harcokat vívott az új szabad német állam világszerte elismert szociális rendjéért, — könyörtelen kritikájának hatása volt egyházon belül és kívül a tisztesség és az igazságosság szolgálatában. Szavának fedezetet nemcsak tudós felkészültsége, de az evangéliumi egyszerűség is nyújt: ebben áll Nell-Breuning műhelytitka.

NELL - BREUNING ÜZENETE

A 90. születsénapjára rendezett ünneplésen végül szólásra e- melkedett maga az ünnepelt is, hogy megvallja — többek között — a következőket:

„Amit tettem, tulajdonkép megtehette volna bármely keresztény hivő, nem csupán egy pap. Sőt, munkásságom túlnyomó részét ugyanígy olyan valaki is elvégezhette volna, akit meg se kereszteltek, vagy aki egyáltalán nem számít kereszténynek”.

Ugyanakkor leszögezte, hogy munkáját mégis mindig papi munkának tekintette, mert krisztusi küldetéséből kifolyólag tartotta kötelességének, hogy az igazságosság és a szabadság időszerű követelményeit feltárja. Egyébként úgy véli, szavára azért figyeltek fel az egyházon kívülállók széles körében is, mert az egy lelkipásztor szava volt. Ezzel mintha azt is mondani akarta volna, hogy a valóban szakszerű vizsgálódás nagyban-egészben azokra következtetésekre kell jusson, amelyekhez a keresztény társadalomtan segítségével ő jutott.

Lássuk csak működése főtémáit! A tőzsde és a részvénytársaság morálja. A földjog méltánytalan előnyei. A munkáshelyzet gyökeres megváltoztatása. A munka és tőke oldalán állók egyenjogúsága. Közös vezetésben megnyilvánuló üzemi demokrácia. Szakszervezeti kérdés. A kapitalizmus és a szocializmus változásai. Látszólag társadalom-technikai problémák, nincs közük a kereszténységhez. De csak látszólag, mert nem mindegy, mit tart az emberről, lehetőségeiről és rendeltetéséről, aki velük foglalkozik. Ezért tekinti teológus- és lelkipásztori feladatnak a munkáját Nell-Breuning. Egyetlen humánvonatkozású elmélet, de gyakorlat se létezhetik bizonyos értékrend híján. Éppen ebben mutatkozik legbiztosabb fundamentumnak a keresztény antropológia.

Minduntalan felmerül a vita, van-e köze az egyháznak a szociális problémákhoz? Nell-Breuning álláspontja evidens: a viszonyok javulása, a struktúrák változása lehetetlen az emberek lelki emelkedése nélkül. De fordítva is igaz: az ember erkölcsi fejlődése lehetetlen,