A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

40 legnagyobb úrnál, a halálnál is. Él az Atyaistennél, és ugyanakkor láthatatlanul, de valóságosan velünk van minden nap a világ végéig (Mt.28,20). Jézus feltámadása a keresztény hit alaptétele. Ez a feltámadás egészen más jelentőségű, mint pl.az, amikor Jézus barátját, Lázárt negyed napra feltámasz­totta sírjából (Jn.11,11-45). Lázár csak halandó életét folytathatta tovább né­hány évig. De a feltámadt Jézus „többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta" (Rómaiaknak, 6,9). Jézus feltámadása Isten végleges győzelme a halál fe­lett. Isten nem a halál barátja, hanem az életé. Nem azért teremtette a világot, hogy mindaz a szép és jó, ami benne terem, végül is porrá váljék. Nincs szebb és jobb, mint a szeretet, azért a szeretet és minden alkotása örökké él. Jézus halálá­ban a szeretet is csúcsfokát érte el. Ha van Isten, ha Isten a szeretet, ha ő küldte Jézust és méltó Jézus bizalmára, akkor Jézus halála nem lehet bukás és vég, ha­nem csak örök élet kezdete. „Itt hagyom a világot, és visszatérek az Atyához" (Jn.16,28) — e szavakkal fejezi ki egyszer Jézus halálát és feltámadását. Vissza az Atyához! Az Atya pedig minden élet forrása. A Szentírás szerint Jézus testtileg támadt fel. Ugyanakkor azonban han­goztatja a Szentírás, hogy a feltámadt test tulajdonságai egészen mások, mint a halandó emberi testé (1 .korintusi levél 15,35-49). A feltámadt testre már nem ér­vényesek a tér és idő törvényei: Jézus zárt ajtókon át jelenik meg, egy pillanat alatt eltűnik stb. Ezért térhez és időhöz kötött képzelőtehetségünkkel a feltá­madt test mivoltát elgondolni sem tudjuk. A Jézus testi feltámadásáról szóló hit mindenekfelett azért fontos, mert világosan kifejezi a következő alapigazságot: a keresztfán meghalt Jézus és a feltámadt Krisztus egy és ugyanaz. Az a názáreti Jézus, aki mint a tiszta Isten- és emberszeretet megtestesítője járt itt a földön és halt meg, az él most örökké, mint feltámadott Ur Krisztus. Szeretete, amely e- gész életén át növekedett és halála pillanatában érte el teljességét, mindörökre virraszt fölöttünk. A test az emberek közötti érintkezés eszköze. Tehát a testben történt feltámadás azt is jelenti, hogy Jézus láthatatlanul, de valóságosan, állandó kapcsolatban van velünk. Nincs már magányos ember, mert a feltámadt Krisztus minden ember vándorlásának útitársa. Jézus feltámadása által a történelem elv­ben már elérkezett végpontjára. így a feltámadt Krisztusba vetett hit fényében megértjük az egész történelem értelmét: mindennek az a célja, hogy Jézus ál­tal, a Szentlélek erejéből, minden ember szabadon és szívből higgyen Isten jó­ságának és éljen szeretetének. így lesz végül „Isten minden mindenben" (1. ko­rintusi levél 15,28), a szeretet minden mindenben. = A Szentléleknek ezt az erejét kezdték érezni a tanítvá- A Szentlélek eljövetele nyok Jézus feltámadásának napjától kezdve. A Szentlé- lek nem öltött testet, mint Jézus, azért még nehezeb­ben tudunk fogalmat alkotni róla. A Szentírás, szokása szerint, képekkel, mély szimbólumokkal érezteti meg kilétét.Például azt mondja,hogy ő az Isten lehelete. Az ószövetség prófétái megjövendölték, hogy ez a Lehelet fog lakozni teljes bő­ségben az Üdvözítőben (Izaiás 11,2), és betölti az újszövetség népének minden tagját (Joel3,15). Húsvét estéjén a feltámadt Jézus rálehel tanítványaira és így

Next

/
Oldalképek
Tartalom