A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
353 Egyház olyan emberek közössége, akiket az egy krisztusi hit megvallása hozott össze és ugyanazon szentségek kapcsolnak egybe a törvényes pásztorok kormányzása, különösen Krisztus földi helyettese, a Pápa kormányzása alatt.". Ebben a leírásban minden elem látható, ellenőrizhető, jogilag kivizsgálható. Merta protestánsokkal szemben szükséges volt hangsúlyozni, hogy az Egyház látható szervezet, nem csak mozgalom és lelki kapcsolat. Nem a hitet említi, hanem a hitvallást. A hit nem ellenőrizhető, a hitvallás igen. Ha valaki nem vallja a római egyház hitét: nem tagja az igaz Egyháznak. Ha nem kapcsolódott be a szentségek révén a közösségbe — hitújonc vagy kiközösített —, nem tagja az Egyházi közösségnek. Ha nem engedelmeskedik a Pápának, szakadár; bár van hite és szentségekhez járul: nem tagja az igaz Egyháznak. Az Egyházat az állam mintájára jogilag határozta meg Bellarmin. Az Egyház a szentségi élet: belső , lelki közösség létrehozására irányul, de Bellar- mint most ez nem érdekelte, mert a látható közösség szükségességét támadta a protestantizmus, márpedig a látható közösségnek egyik fontos jellemzője, hogy ugyanazon hét szentséghez járul a közösség minden tagja. Mi volt ennek a látásmódnak a KÖVETKEZMÉNYE? Az intézményi keret, a központi hatalom, a hierarchiai tekintély, a jogi elem, a látható intézmények öncélú erősítése — a misztérium-elemek kárára. Vezetők és vezetettek közt éles lett a határvonal, sőt a szakadék. Amint a fölvilágosult uralkodó vagy az állami hivatal tekinti alattvalóit, úgy tekintette a klerikális vezetőség a híveket. Az Egyház tanító, megszentelő, kormányzó tevékenysége a főpapság és papság kezébe sűrűsödött össze, a hatalom és hivatal-jelleg nyomult előtérbe, nem az Isten-Lelke-adta kegyelmi adomány testvérei javának hatalomtól és érdektől független szolgálatára. A hit ébresztése helyett a hitet előírták jogi és lelki szankciókkal. Elsődleges hittani és erkölcstani tételek, és másodlagos fegyelmi előírások egyaránt isteni küldetésre és megbízatásra hivatkoztak. Márpedig az isteni tekintélyt nem lehet megkérdőjelezni. Egy másik következmény: az igazi Egyházból nagyon könnyen kirekesztettek sok-sok embert. Mivel az Egyházat azonosították a látható kerettel, az Egyház javaiban csak a szemmelláthatóan tagok részesülhettek. Mit ad az Egyház tagjainak? Örök üdvösséget. Péter hajójában átviszi őket a túlsó partra, a mennybe. „Aki Péter hajóján kívül van, elnyelik a hullámok". Vagy Szt. Ciprián szavaival: „Nem lehet annak Atyja az Isten, akinek nem anyja az Egyház". Nyilvánvaló, hogy ez a felfogás hatalmas lökést ad a hitterjesztő tevékenységnek. Erőteljes öntudatot, biztonságérzetet ad, azt a tudatot, hogy az isteni tekintély sziklaalapján állok, mögöttem évszázadok hagyománya, szentek és névtelen hős keresztények hitvalló élete áll. Gyengéje ennek a felfogásnak, hogy nem nagyon bibliai. Az újszövetségi írások nem egységes kötetű, szoros szervezettségű csoportosulásnak mutatják be az Egyházat. Pál az organikus-misztikus kapcsolatokat emeli ki. A mi neve
