A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

I

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Sokan megütköznek azon, hogy a

papok nagy részét nem érdeklik a PROBLÉMÁK é( MEGOLDÁSOK „magánkinyilatkoztatások", még akkor sem, ha azokat az Egyház már 000000000000cxxxxxxxx)0000 jóváhagyta, mint pl. Fatimát. Még fokozottabb ez a közömbösség, ami néha támadásba is megy át olyan „magánkinyilatkoztatások" esetében, amelyeket a helybeli püspökök rövid kivizsgálás után, vagy kivizsgálás nélkül elvetettek, mint pusztán természetes eredetűt. Ma mindent igyekeznek „tudományos" alapon magyarázni, s az ördögöt nemigen emlegetik, bár néha egyesek feltételezik azt is, hogy az ilyen elvetett „kinyilatkoztatások" ördögi eredetűek.

Mi ennek az általános közömbösségnek, vagy „hitetlenkedésnek" az oka a papok részéről?

318

Erre a kérdésre nem lehet egyszerű választ adni, mert sok oka lehet ennek, s egyénenként is változhat, hogy mi indítja őt erre a magatartásra.

Kővári Károly

A PAPOK ÉS A „MAGÁN KINYI LATKOZT AT ÁSÓ K"

Egyik magyarázat az, hogy a papoknak általában sokkal több tapasztalatuk van ezen a téren, mint a híveknek. Alig akad pap, akinek ne jelentette volna valamelyik hive, hogy látomása volt, vagy legalábbis álmában kapott üzenetet Istentől. Legtöbb tapasztalata azonban a pápának van ezen a téren. Sok látnok ugyanis meg van győződve arról, hogy ő olyan fontos kinyilatkoztatást kapott, hogy azt okvetlenül közölnie kell a pápával, különben tönkre megy a világ. Egy ilyen látnok ugyancsak meglepődött, amikor Rómába érve felfedezte, hogy aznap még tíz látnok érkezett a pápához hasonlóképpen fontos látomással. A pápa természetesen képtelen lenne mindezeket személyesen fogadni, azért egy bíborost bízott meg azzal, hogy nagy türelemmel meghallgassa a látnokokat. Nem valószínű, hogy minden nap ennyi hírnök érkezik Rómába, de bizonyára elég sok a számuk ahhoz, hogy mindenki józanul kételkedni kezdjen abban, hogy valóban mindegyik Istentől kapott üzenetet. Ha az ördög le akarja járatni a valódi jelenéseket - ami kétségtelen - akkor aligha találhat erre alkalmasabb módot annál, hogy ennyire elszaporítsa az ál-jelenéseket, hogy így köztük elvesszen a valódi.

De nemcsak az ördög lehet oka az ál—jelenéseknek. Vannak bőven természetes eredetű „látomások" is. Gondoljunk csak álmainkra, s látjuk, mire képes képzelőtehetségünk, amikor nem tudunk uralkodni rajta. Ezt az uralmat nemcsak alvás közben veszíthetjük el, hanem ébrenlét idején is. Elég hozzá, hogy valamely fontos ásvány (pl. magnézium) vagy vitamin (pl. niacin) hiányozzék táplálékunkból, s olyan dolgokat láthatunk, vagy hallhatunk, amiket körülöttünk senki más nem észlel. Ezt a jelenséget nevezik hallucinációnak. Vallásos