A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-07-01 / 7. szám
299 1 600 éve . . . Szent Vazul Érdekes volt a kor, csodálatos a család, rendkívüli a tehetség és korszak- alkotó a tevékenység, amely Vazul nevéhez fűződik. A római birodalom súlypontja keletre tolódott. Mire a keresztényüldözés végétért, régi népek és néptöredékek rómaivá vagy göröggé vált vezetőrétegei magukévá tették az ókori műveltség legjavát. Az ókor bölcsessége a krisztusival találkozott és megtermékenyült. Klasszikus formákban a keresztény kultúra kérdéseit bogozták, ezek nőttek eszmeáramlatokká és politikai érdekszövevényekké, a hitet és a lelkiséget veszélyeztető tévtanokká,de hagyomány-gaz- dagító teljesítményekké is. Kisázsia Kappadócia tartományában a nép a régi méd és perzsa-származású vezetőréteg utódaival érzett sorsközösséget. Vazul családja ehhez a vezetőréteghez tartozott. Vagyonosak, három provinciában van birtokuk. A család emberemlékezet óta keresztény, kitart az üldözések idején is. Vazul nagyszülei hét évig élnek száműzetésben. Az üldözések után a nagyapa egy kappadox kisvárosban püspök. Vazul apja, az idősebb Vazul, szónok-iskolát nyitott a tartomány északi központjában, Neocezáreában. A törvényszék nagyhatású szónoka. Emméliával kötött házasságukból négy fiú és öt leány született. A gyermekek egyikét-másikát olykor-olykor az apai nagyanya gondjaira bízták. Tudták, hogy Makrina szentéletű asszony, aki ismerte Csodatevő Gergelyt, a tartomány szent nevelőjét, és jól emlékszik az üldözések idejére is. Makrínát, Vazult és Emméliát a szentek közt tiszteli az egyház. Szent az ifjabb Vazul, szent két öccse: Nisszai Gergely és Szebasztei Péter, és szent a nővérük, az ifjabb Makrina is. Sorsuk összefonódott nemcsak a családjuk történetében, nyomot hagytak az egyháztörténelemben is. Vazul kivételes szellemi képességeivel kimagaslott társai közül. Szervezésre, vezetésre, baráti kapcsolatok kiépítésére született.Aki csak ismerte, fényes jövőt ígért a tehetséges fiúnak. A család jómódja lehetővé tette, hogy a szellemi élet központjaiban, Konstantinápolyban és Athénben végezze főiskolai tanulmányait. Konstantinápolyba, az új császárvárosba és birodalmi központba már befészkelte magát az Árius tanai szerint értelmezett kereszténység. Konstantinápolyban a kor leghíresebb tudósa tanította, Libánius, aki később elismerte, hogy tanítványának nyelvművészete fölülmúlja az övét. A szellemi élet központja azonban Athén maradt. Vazul hamarosan ide költözött át. Örömmel köszöntötte Gergelyt, akit még Kappadóciából ismert. Mindkettejük családja a vagyonos vezetőréteghez tartozott. Vazulnak nagyapja, Gergelynek az apja volt püspök. Bár keresztény nevelésben részesültek, egyikük sem volt még megkeresztelve. Mély barátság fűződött a két fiatalember között. Elhatározták, hogy