A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

280 mellett egy öregek otthonát. Ez öregjeinknek is nagy lelki támaszt je­lentene, és templomunk is látogatottabb lenne hétköznapokon, mert bizony nagy távolságokról jönnek össze a magyar hívek templomunk­ban vasárnaponként. — Van egyházközségi könyvtár is a nyugdíjasok számára? — Vannak könyveink, de az az igazság, hogy sokak számára az olvasás már nagyon nehéz feladatot jelentene. Ezért a torontói ma­gyar jezsuita kispapokkal (novíciusokkal) karöltve hangszalagokat rendszeresítünk, amiket csak hallgatni kell, és ha valaki nem is tud éppen közénk jönni, nem kell magánosnak éreznie magát. — Mik vannak ezeken a hangszalagokon? — Mindenféle, ami egy személyes látogatás alkalmával szóbake- rül. Mindig van rajta egy kis lelki buzdítás, néhány ének, amit a temp­lomban együtt éneklünk, versek, vagy vidám elbeszélések, orvosi ta­nácsok idősebbek számára, és a kazetta végén marad hely arra is, hogy a klub híreit hozzátoldjuk a kb. egyórás műsor végére. — Kik járnak általában a klubba, és mik a felvételi feltételek? — Nincsenek feltételeink. Általában hatvan éven felüliek jön­nek, nemcsak a magánosán élők, hanem idősebb házaspárok, aktív nagymamák. Vannak, akik egész életükben keményen dolgoztak a farmokon, van, aki filozófiával foglalkozott katonatiszti pályafutása után. Kezdetben inkább az asszonyok voltak túlsúlyban, de ma már sokan vannak köztünk nemcsak a féljek, akiket az asszony hívott közénk, hanem magányos férfiak is. — Vannak másvallásúak is? — Természetesen. Semmiféle különbséget nem teszünk fele­kezeti alapon. Volt olyan is, hogy valaki, bár protestáns, eljött nem­csak a szentmisére, hanem meg is áldozott a többiekkel való közösség kifejezésére. Lehet, hogy egy jólkonzervált egyházjogász ettől rosz- szul lenne, de nincs jogunk feltételezni Jézusról, hogy nem szívesen látogatott egy lelket, aki szeretetet akart építeni az áldozással... — Milyen programjaik vannak a heti összejöveteleken kívül? — Hála Istennek nagyon sok, és ami a legszebb, a legtöbbjét maguk a klubtagok találják ki, ők is szervezik. Nagyon szeretjük a születés- és névnapokat megünnepelni, évente egyszer álarcosbált is rendezünk (októberben), saját karácsonyi ünnepélyünk is van. Részt- veszünk, ahogy tudunk, az egyházközségi nőszövetség munkájában. Pl. asszonyaink készítik a nagyrészét annak a csigatésztának, amit az évi bazáron a plébánia javára elárusítunk, de sokan otthon is dolgoz­nak ezért a nemes célért: kézimunkákat, tortát stb. hoznak a bazár­ra, hogy eladjuk. A távollévő tagjainknak levelezőlapot szerkesztünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom