A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
274 szükséges a 20.000 forintot meghaladó kiadásokhoz (pl. templomok, plébániák tatarozása). Az ÁEH adja meg az előzetes engedélyt, vagy hallgatólagos beleegyezést bármely lelkipásztori állás betöltéséhez, az ő külön engedélye szükséges ahhoz, hogy működési engedéllyel rendelkező pap iskolai hitoktató lehessen. A papi békemozgalom lapjának, a Katolikus Szó-nak 1964-ből származó magyarázata szerint tulajdonképpen nem is lenne szabad olyan teológust (kispapot) pappá szentelni, akinek az ÁEH nem fog működési engedélyt adni (mert ez a feltétele a papi munkának). Ez a hivatal folyósítja közvetlenül a papok havi állami fizetéskiegészítését (kongrua), ő alkalmazza az állami törvényeket az egyházra, felügyel az állam értelmezése szerinti vallásszabadságra,kivizsgálja az esetleges panaszokat, engedélyezi a papság külföldi utazását — és illetékes még számtalan más ügyben. Az egyházzal szembeni folyamatos kényszert mutatja, hogy az egyházmegye-vezetés kulcspozícióiban, az irodaigazgatói és általános helynöki beosztásban állami nyomásra behelyezett bizalmi emberek vannak, míg a Szentszék és az állam által egyaránt elfogadott, az egyházmegyék vezetésének megkönnyítésére a püspök mellé kinevezett segédpüspökök vezetői feladat nélkül a plébániai lelki- pásztor kodásban keresnek elfoglaltságot maguknak. így az állam és az egyház közti „együttműködés" névlegessé válik, hiszen az állam saját bizalmi embereivel együttműködve, tulajdonképpen önmagával működik együtt. (Folytatjuk) Nemeshegyi Péter Mi a kereszténység? m z a szentség Jézus Húsvéti ajándéka számunkra. Az első Bűnbánat szentsége ríúsvét estéjén mondta a feltámadt Jézus tanítványainak: „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.”(Jn.20,23). A szeretet még távolról sem hatja át szívünk-lelkünk minden porcikáját, ezért nincs olyan ember, aki sokszor ne vétkeznék „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással”, ahogy a szentmise elején a közös bűnvallomásban soroljuk. „Sokban vétünk mindnyájan” - mondja a Szentírás (Jakab levele 3,2). A- míg azonban az ember nem veti el gyökeresen az Isten szeretetét, bűnei nem űzik ki belőle az istenfiúság Lelkét. Az ilyen bűnöket „bocsánatos bűnnek” szokták nevezni, és senki sem mentes teljesen tőlük. De van aztán olyan gondolat, szó, cselekedet, vagy mulasztás is, amely teljes öntudattal egy lényeges ponton elveti Isten akaratát, és gyökeres ellentétben áll az Isten és emberek iránti szeretettel. Ilyenkor az ember gyökeresen elveti a jót, és látszólagos előnyei miatt a rosszat választja(„halálos bűn”). Ilyen a hitét komolyan vevő keresztény életében nem szokott előfordulni, és semmi esetre sem mindennapi jelenség. Sajnos,azonban az ember gyarlósága miatt megeshetik az ilyen szerencsétlenség is. Az ilyen emberre áll Szent Pál szava, amellyel a bűnöket könnyen vevő korin tusi híveket intette: „Ne ámítsátok magatokat! Nem tudjátok, hogy a gonoszoknak nem lesz részük Isten országában?” ( lXor.6,9.)
