A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
257 Anglia érsekeinek nyilatkozata — II. Abortusz es jog az élethez A FOGYATÉKOSNAK IS JOGA VAN AZ ÉLETHEZ (20) ^\^|i legyen a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermekkel? E- zen a ponton is fontos a világoslátás. Senkinek sincs joga embert ölni azon az a- lapon, hogy „jobb volna, ha nem élne.” Ha világos előttünk, hogy a gyermek lényegében nem különbözik születése előtt és születése után, akkor szükségképpen el kell fogadnunk a következményt is, hogy a „bizonyos esetekre korlátozott szelektív abortusz”, vagyis a fogyatékossággal tehelt magzat megölése azért, hogy megóvjuk a reá váró nehézségektől, szintén elítélendő. A szelektív abortusz azt jelenti, hogy helyesnek tartjuk az euthandziát, - az öregek, rokkantak, fogyatékosak megölését, akár beleegyezésükkel, akár anélkül, pusztán csak azért, mert valaki úgy ítélte, hogy jobb volna, ha nem élnének.Az ilyen magzatelvétel furcsa ellentétben áll a fogyatékos és elmaradt gyermekek és felnőttek gondozásával, amelynek pedig olyan sok keresztény testvérünk és polgártársunk élete egy részét szenteli. Sokan a sérültek és fogyatékosok közül is a terhességmegszakítás ellen vannak, mivel felfedezték az emberélet belső gazdagságát. A NEHÉZ ESETEK (21) Megbecstelenítés:^j*gyformán mély megértéssel szólunk a nők testükre vonatkozó jogáról és magzatuk, talán nemkívánt magzatuk jogáról. Néha azzal érvelnek, hogy jogos az elvetélés, ha a magzat nemi erőszakból fogant. Ki az, aki kellőképpen ki tudná fejezni az erőszak áldozatán esett gyalázatot és szenvedéseit? Az asszonynak kétségtelenül joga van védekeznie az erőszak tartós következményei ellen, és azonnali orvosi segitséget kérni, hogy a fogamzást megakadályozhassa. Ritkán ugyan, de a fogamzás mégis megtörténhetik. Akkor pedig új élőlény jön létre, akinek egyénisége különbözik az életadók egyéniségétől, és azok sejtjeinek mindegyikétől. Ezt már említettük. Ettől az időtől kezdve az erkölcsi törvény kívánalmai - amelyek túlnyúlnak a legérthetőbb érzelmi reakciók határain is - világosak: az újonnan fogant gyermeki életre nem róható halálbüntetés azért, mert egy férfi egy asszonyt meggyalázott. (22) Halálveszélyben az anya^^z abortuszra vonatkozó katolikus tanítás teljes összhangban van az erkölcsi méltóság elvével. A fentiekben (16-pont) leírt közvetlen (direkt) abortusz az, amelyet az ép erkölcsi érzék és lelkiismeret elfogadhatatlannak ítél, vagyis azok az eljárások és technikák, amelyeknek az a szándékuk, hogy a magzat további fejlődését megakadályozzák. Itt nem azokról az esetekről beszélünk most, amelyekben a magzati életbe való beavatkozás előre látott, de valójában nem szándékolt mellékhatása az anya megmentésére szükséges I
