A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

214

nék kötelességüket és felelősségüket a terhes nő és magzata iránt, gyakran megszűnnék az abortuszba-hajtó nyomás.

IGAZSÁGOT A MAGZATNAK!-►18) Ha a terhesség megszüntetésére abortuszt idéznek elő, ez a magzat halálát jelenti. Egyesek mégis ezt ajánlják különböző problémák megoldására, mint kényelmetlenség, zavar, vagy az anya vagy valamelyik gyermeke testi vagy lelki jóléte. Márpedig nem tagadható, hogy a gyermekek felnevelése megszületésük után is hasonló problémákat, kényelmetlenséget, zavart, szegénységet, kockázatot okozhat a szülők és a testvérek számára. Az abortusz mellett felhozott „erkölcsi" érvek éppúgy felhozhatók a gyermek-gyilkosság érdekében is. Ezt a logikát vezette végig következetesen a Krisztus előtti pogány világ, a nemkívánt vagy kényelmetlenséget hozó gyermeket „kitették", azaz szándékolt tettel vagy hanyagsággal megölték. El kell ismernünk, hogy egy emberi lény belső értéke szempontjából nem a születés és nem az életképesség a mérvadó különbség. Civilizációnkhoz ma is hozzátartozik, hogy a megszületett gyermekek iránti felelősségünkről erkölcsi ítéletet formál. Mindnyájan azt mondjuk, hogy a gyermekeknek joguk van rá, hogy gondoskodjanak róluk és megmentsék az életüket, mégha kemény munkába, viszonatlan áldozatba, sőt kockázatba kerül is. Ugyanilyen ítéletet kell alkotnunk a még meg nem született gyermek iránti felelősségeinkről, akik csak a fejlettség fokában különböznek a már megszületett gyermekektől.

♦ 19) Ezek az igazságosságra vonatkozó megfontolások valósak és érvényesek. Tudjuk, hogy sokak szemében keménynek és érzéketleneknek fognak tűnni. A terhes leány vagy asszony helyzetét összes nehézségével éli át és meglehet, hogy magzatában inkább fenyegető veszedelmet, mint élő emberi lényt lát. Azok, akik közt él, tudatában vannak az ő égető problémáinak, amelyek a segítés és a támogatás gyakorlati lépéseit teszik sürgető feladattá. A magzat viszont se nem látható, se nem hallható, életét és sorsát csak a jövő hozza majd napvilágra. A képzelet erőfeszítésére és keményen, világosan gondolkodó fejre van szükség ahhoz, hogy belássuk, hogy a magzatnak is vannak jogai, amelyek súlyosabban esnek számításba mint előre látható kellemetlenségek és kockázatok vagy egészségügyi meggondolások. A magzat jogigénye az élő emberi lényt megillető tiszteletet követeli meg a számára.

Folytatjuk