A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

titkár és Seper bíboros, a Hittani Kongregáció feje is. Megegyeztek, hogy a Hittani Kongregáció nyilatkozatán nem változtatnak. Küng nem tekinthető katolikus teológusnak, az Egyház nevében nem tanithat. Tévedései érintik - a december 154 bejelentés szerint „az Egyház tévedhetetlenségének hittételét, egyedül az Egyház élő tanítóhivatalára bízott kötelességet az egyetlen hitletéte- mény hiteles magyarázatára, végül az Eukarisztia érvényes létrehozását.” A Vatikán és a Federális Német Köztársaság közt megkötött konkordá­tum alapján Küng katedráját másnak kell betöltenie. Küng, ha tovább tanít­hat Tübingenben, állami engedéllyel és nem egyház megbízatással teszi. Pap­ságra készülő hallgatói, ha kurzusát fölveszik, vizsgájuk nem számít be a kato­likus hittudományi végzettségbe. Küng első karácsonyutáni óráján azzal foglalkozott, hogy igazolja ,Aliért maradok katolikus”. Nem gondol arra, hogy elhagyja a papságot, a tanítást és az Egyházat. De megismételte, hogy a pápa és a püspökök tévedhetetlenségét nem fogadja el. „Aki a vezető iránti föltétien engedelmességre tanít,rossz szol­gálatot tesz a jövő nemzedéknek”. Ilyen állítások után érthető, hogy Küng nép­szerűsége az egyetemi fiatalság körében csak nőtt. Neves katolikus és protes­táns hittudósok inkább Künggel rokonszenveznek, mint a német püspökökkel és Rómával. Elfogadják, hogy Küng nézetei nem hagyományosak, veszélyesek, vitathatók. De úgy érzik, hogy Küng kihívó és kellemetlen viselkedése nem ok arra, hogy komoly kérdésföltevéseit kielégítő válasz nélkül hagyják és a további rostálást és párbeszédet megnehezítsék. Az egyházkormányzat szempontja más, mint a teológusoké. Szerintük a hívek hitének épségéről van szó. Ha az Egyházban mindent szabad hirdetni — miféle tanítóhivatal tekintélyével? —, hol lehet megtalálni az igaz hitet? Ezt a problémát sem hitközönnyel, sem vakhitű engedelmességgel nem lehet megol­dani. Csak az értelem és akarat felelős áldozatával. A kísértésnek ez a fajtája „nem megy ki, csak imádsággal és böjttel”, az értelem böjtjével és az Egyházzal imában őrlődve. Mária Jegyen” szavával elfogadta a ráváró kálváriái sötétséget is. Példáját követte Newman bíboros és sok nagy mai teológus is. Az az érzé­sünk, Küng nem ezt az utat járja. Ezért ne vegye rossz néven, ha nem követjük. Amennyiben igaza van, a Kálvária útján mi is odatalálunk. Ha lesz erőnk és bá­torságunk végigjárni rajta. Minenesetre, Jézus nem a „saját területükön” győzte meg az írástudókat igazáról... □ ÚJ PAPI SÍROK... FULTON J. SHEEN, (1894-1979). — Ragyogó értelmi képességei miatt püs­pöke a washingtoni katolikus egyetem bölcseleti tanszékének engedte át a fiatal káplánt, aki Lövenben doktorált. Művét „ Isten és Értelem a modern filozófiában" címmel adta ki. Szónoklatainak híre ment még a mikrofon-előtti korban. Televíziós sztárrá az 1952-1957-ben közvetített „Érdemes élni" sorozat tette: vasárnap este 7-kor 20 millió amerikai figyelte „Isten mikrofonját". Vállalta a szavai hatására megtértek oktatását. Szerepléseivel és tekintélyével a missziók művét támogatta, a Hitterjesztés művének országos elnöke volt. Életében 50 könyvet írt. A Zsinat után Rochester, N.Y. püspökévé nevezték ki, küzdött a négerek és portorikóiak alkalmazásáért, egyházmegyéje templomait „megadóztatta" a szegények javára, papjaival választtatta meg főmunkatársát. Túlenergikusan fogott a reformokba, és nehogy baj legyen belőle, inkább ideje­korán lemondott. Nem hitt a kereszt nélküli üdvösségben, sem a szögek nél­küli Krisztusban. Ő maga Isten eszközének tekintette magát. Éppen ezért lett az amerikai katolikus történelem legnagyobb apostola. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom