A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
I Agostino Casaroli bíboros-államtitkár ismertette a római kúria szerkezetét és munkamódját, rámutatva a hiányokra és elégtelenségekre is. Gabriel Garonne bíboros, a keresztény nevelés kongregációjának elnöke az Egyház és a kultúra kapcsolatának problémáiról számolt be. Egidio Vagnozzi bíboros, az Egyház gazdasági ügyeit irányító hivatalok elnöke, majd Giuseppe Caprio bíboros, a Szentszék anyagi javainak főfelelőse tájékoztatta a bíborosok testületét a Szentszék anyagi helyzetéről. A nyelvi csoportokra osztott csoportok munkájáról nincs híradás. A zárónyilatkozatból és a Szentatya beszédéből értesült a világ, hogy a Szentszék anyagi nehézségekkel küszködik. A Vatikán állítólagos gazdagsága csak mesebeszéd. Az Egyház apostoü céljaira elég volna a világ fegyverkezési kiadásainak töredéke is. 1979-ben 10 millió dollár deficitre kell számítani. Ha a bevételek és kiadások mérlege a következő években nem vátozik, a helyzet súlyossá válhat. A kúria reformjára vonatkozóan a Szentatya megígérte, hogy a bíborosok ajánlatait gondosan átvizsgálja. Az Osservatore Romano ezzel kapcsolatban két pontot említ: az egyes hivatalok szorosabb együttműködése egymással és a nemzeti püspöki karokkal, az egyes hivatalok hatáskörének újra-rendezése kívánatos, bár a kúria jelenlegi szerkezete alapjában megfelelő. Az Egyház és a kultúra viszonyának alakulása döntő jelentőségű az Egyház és az emberiség jövő sorsa szempontjából. A Zsinat tanítása szerint az Egyháznak közre kell működnie a kultúra fejlesztésében. A bíborosok sürgették, hogy az Egyház ne csak védekezzék a mai kultúra ellen, hanem járuljon hozzá a ma problémáinak megoldásához. Erre használja fel intézményeit és ha kell, új intézményeket hozzon létre. Amint XI. Piusz Természettudományi Akadémiát létesített a matematikán alapuló tudományokkal való párbeszéd fölvételére, úgy kell ma az ember- és társadalom-tudományokkal való párbeszédet előmozdítani. A bíborosokat fölkérték, hogy ezzel a három témával kapcsolatos javaslataikat és kívánságaikat három hónapon belül juttassák el Rómába. A bíborost testület november eleji munkája csak akkor ér véget. A beérkezett javaslatok alapján fog a Szentatya a kúria reformjáról és a Vatikán pénzügyeiről dönteni. A Rómából hazatérő bíborosok a tanácskozásokat hasznosnak ítélték. A Szentatya és a lelkipásztori kormányzásban segítő püspöktársai között új munkatársi kapcsolat szövődött. A Szentatya nem csak jelen volt a tárgyalásokon; szabadon tett fel kérdéséket, adott válaszokat, jegyzett fel indítványokat, továbbvitt gondolatokat; mindenben egy kereső-kutató munkaközösség tagjának mutatkozott. A Szentatya példát adott: kezdeményezésével határozottan lépett a Zsinat-kívánta kollegialitás útjára. Többről van itt szó, mint hatalompolitikai sakkhúzásról. Az evangéliumi testvériség felé történt a lépés, a Szentlélek irányítását követve. A megújulásnak sohasincs vége. □ 166
