A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

A PÉCSI

EGYHÁZMEGYE

Szent István királyunk alapította 1009-ben. Ezen a vidéken már Kr. u. a IV. században is voltak keresztények, amit tanúsít az a kápolna és sírkamra, ami

ebből az időből ma is látható Pécs környékén. A frank birodalom idejéből való az első írásos feljegyzés az egyházi életről, ami ezen a vidéken volt. Név szerint megemlíti ez az irat a város latin nevét: Quinque ecclesiae. Magyarország egyik legrégibb egyetemét is a pécsi püspök itt szervezte. Az egyházmegye püspöke volt a híres humanista költő, Janus Pannonius. Az egyházmegye határait többször átrendezték. Már Szt. László király is igazított rajta, a 13. században a szerémi püspökséget választották le belőle, a 16. században pedig a zágrábi püspökséget. 1922-ben Bárány megyének déli részét lecsatolták Magyarországról, ekkor két esperesi kerület ideiglenesen a Diakovói apostoli kormányzóság fennhatósága alá került, ez az átcsatolás pedig végleges formát öltött 1971-ben. — Az egyetlen magyar szerzetesrendet, a PÁLOSOKat

is ennek az egyházmegyének a területén alapították 1225-ben. Magyarországon az első népmissziót is ez az egyházmegye szervezte meg 1851-ben. — A székesegyház védőszentje Szent Péter apostol. •

141

^középkor szentként tisztelte nemcsak a sírból az életbe visszahívott Lázárt, Mária és Márta testvérét, hanem azt a Lázárt is, akinek sorsán mutatta be Jézus az Istenben bízó szegény és az evilágnak élő gazdag végső sorsa közti különbséget. A szegényeket, koldusokat, gyógyíthatatlanokat ma is szegény

lázárnak mondja a nép. A középkorban „Szent hazai régiségek Lázár szegényei" szerzetesrendet jelentett. Tagjai a leprás betegek gyógyítására főképpen fürdőhelyeken, meleg források mellett fogadókat és betegápoló helyeket tartottak fent. Magyarországon is megtelepedtek: a sok más hely közül csak Budát, Esztergomot, Csurgót, Kolozsvárt említjük most meg. A szerzetesek és főnökeik többnyire maguk is a leprás betegek sorából kerültek ki. De Veuster DAMJÁNT és a kalkuttai TERÉZ ANYÁT nem ugyanaz a Lélek élteti-e? •

Dudich András, a későbbi pécsi püspök nyolc éves gyermek volt, mikor Budát elfoglalták a törökök. Anyja velencei nő volt, az előkelő Sbardellati családból.

Főiskolai tanulmányait Páduában végezte. Tanul- DUDICH ANDRÁS mányi utat tett Angliában: Párizsban képezte tovább magát görögben és a keleti nyelvekben. A kiváló felkészültségű fiatal papot a prímás. Oláh Miklós hamarosan püspökké neveztette ki. A török dúlás miatt Esztergom helyett Nagyszombat lett a prí-