A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
94 Boldog Gizella királyné, Szt. István királyunk felesége fejezte be a Géza fejedelem által megkezdett templomépitést a várhegyen. A székesegyház kincseskamrájában őrizték a királyné koronáját, pecsétjét és legfontosabb okmányait. A veszprémi püspök egyidejűleg a királyné kancellárja is volt, és az ö feladata volt a királyné megkoronázása. Az első magyar királynékat Veszprémben temették el. A város közelében épült az első magyar apácazárda; ennek alapítólevele, amely 900-ból való, a legrégibb magyar vonatkozású okirat. A török hódoltság idején 78 éven keresztül semmiféle papi tevékenységet nem folytatott senki, egyetlen plébánia nem maradt meg. Egy ideig a soproni Bocskay hercegek birtokához tartozott, ebből az időből származik a reformáció meghonosodása ebben az egyházmegyében. A középkori, majdnem 500 egyházmegyei plébániából a 17. század végére mindössze 12 maradt. Az újjáépítést 1710-ben kezdték meg. A török hódoltság utáni nagy reform-püspök Padányi Bíró Márton volt, aki többek között elrendelte, hogy amelyik falu magát katolikusnak vallja, emeljen Szentháromság-szobrot a községben. Ezért látható ma is pl. a Balatoni Felvidék minden falvában szép barokk Szentháromság-szobor, amelynek mintája a veszprémi székesegyház előtt áll. 1777-ben az újonnan alakított székesfehérvári püspökség számára 62 plébániát átcsatoltak Veszprémtől, a szombathelyi egyházmegye részére pedig 11 plébániát, Zalaegerszeg környékén. Ugyanekkor hozzá csatolták Győrtől a pápai esperesi kerületet, és a zágrábi egyházmegyétől a Dráváig terjedő részt. Ekkor adta át az esztergomi egyházmegyének a Buda és Visegrád közötti területet. - MINDSZENTY bíboros itt kezdte püspöki működését, innen került Esztergomba. Jelenleg mintegy 730 ezer katolikus gondozása tartozik ide; a legtöbb plébánia (41%) lélekszámú ezer és kétezer között mozog. Magyarországon pillanatnyilag ebben az egyházmegyében a legnagyobb a paphiány. Az Egyház nagyjai a szentek. Bennük virágzik ki legviiágosabban a kegyelem emberformáló ereje és társadalom - alakító hatása. Rejtett gócok és erőforrások ők az Egyház nagy organizmusában. A Szentté- és bol- doggá-avatások csak nyilvánvalóvá teszik, hogy az életforrások nem apadtak el. Október 14-én avatta boldoggá II. János - Pál pápa Enrique de Osso y Cervello atyát, aki papi élete legnagyobb részét az ifjúság nevelésének és a családok erősítésének szentelte. Női szerzetet alapított, melynek tagjai — főképp Spanyolországban és Dél- amerikában - leányneveléssel foglal- lakoznak: Avilai Szent Teréz Társaság a nevük. De Osso y Cervello atya 1840 - 1869-ig élt. • A Szenttéava- tási ügyek Kongregációja kivizsgálta a francia származású Jeanne Jugan erényeit és úgy találta, hogy valóban hősi fokban gyakorolta őket. Bre- tagneban született pár évvel a francia forradalom kitörése után. Kórházakban dolgozott, majd a város innen is, onnan is
