A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-11-01 / 11. szám
493 A II. Vatikáni zsinat egyik igen jelen- oooooooooooooooooooooooooo tős javaslata volt, hogy kérje a Szentszéktől fölmentését azafő- MÚLT és JELEN pásztor, aki életének 65. évét betöltötte. A zsinat által szándékolt életerős refor- oooooooooooooooooooooooooo mok szószólói között a belga prímás, Leo Jozef Suenens bíboros, Malines—Bruxelles érseke is teljes tekintélyével síkra szállt e javaslat mellett. Nos, a zsinatnak ez a sok javaslat javára dolgozó reformegyénisége ez év július 16-án töltötte be 65. életévét. A szemfüles riporterek persze azonnal azt kérdezték, hogy ez alkalommal is a reform javára dönt-e a belga prímás. A választ Suenens bíboros megadta, így aztán bizonyára már gyűjti az adatokat a Szentszéknek a püspökök kinevezését előkészítő minisztériuma, hogy ki vegye át a Malines-Bruxelles-i érseki főegyházmegye kormányzását. Nem lesz könnyű dolga, amint Suenens bíborosnak sem volt. A karizmatikus főpap... SUENENS BÍBOROS Mint Észak-Flandria szülötte, flamand volt. Négy éves gyerekként állt é- desapja ravatala mellett. Az özvegy Bruxelles-be költözött, így a kisfiú frankofón környezetbe került, belga lett, sőt Bruxelles-i, ami a kétnemzetiségű, kétnyelvű kis országban, — ahogyan maga egyszer megjegyezte —áteredő bűnnek számít. Szenvedett is e bűn következményeként, amikor 1966-ban Belgium flamand és vallon társadalma az egyetemi oktatás és nyelv kérdésében annyira szembe került egymással, hogy a kormány is megbukott. A prímás ellene volt annak a tervnek, hogy a vallon fiatalság számára külön francia nyelvű egyetemet szervezzenek. A magukat élesen elhatárolni kívánó flamandok felhördültek, a nemzeti egységet szorgalmazó prímás képét leköpdösték, elégették. Éne az epizódra a ma 65 éves főpap még mindig úgy emlékezik vissza, mint életének legfájdalmasabb eseményére. Bizonyára gyerekkora küzdelmes éveinek köszönheti, hogy alapjában félénk, tartózkodó a természete. A zsinaton sem tartozott a villámló erőkhöz. De ellenfelei akkor is elismerték, hogy kiváló adottságainál fogva egyszerűen és nagyon világosan tud megfogalmazni olyan teológiai problémákat, amelyek a klasszikus szerzők nyelvén megszólalva korunk számára szinte érthetetlenek. Akik vele dolgoztak, nem egyszer panaszkodtak, hogy egy-egy részletkérdés felvetődése alkalmával mennyire óvatos volt a válasszal. Ez még jobban megmutatkozott főpásztori kormányzásában. Nem lehetett lerohanni,nem kaphatták tőle soha ezt a választ: — Természetes, magától értetődik. Főegyházmegyé
