A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
460 lantott. ”öt óra!” Moroghatott magában, mert a házvezetőnő bezengte a zaklatás okát is: Az Oroszék vannak itt, mert a Laci fiuk eltűnt az éjszaka és az anyja elájult, az apja meg itt őijöng az irodában... ♦ ♦ ♦ A lőcsfalvi pap az első bevezető felvonást így állította össze: Oroszék legidősebb fiát, a Miskát, besorozták, mint minden 21 évest és elérkezett a bevonulás ideje. Előző este volt a nagy ’’legénybúcsú”. Utána ki is vitték az állomásra. Majd alszik a vonatban, mert reggel Kanizsára kell érkeznie és jelentkezni a kaszárnyában. Közte és Laci öccse közt nagy volt a korkülönbség, kilenc év, de mivel Mihály úgy kezelte kisöccsét, mint legjobb pajtását, hűséges munkatársát minden munkában s mivel egy dikón is aludtak az istállóban évek óta, ahol minden este elbeszélgettek egymással, míg az álom el nem nyomta őket, az elválás gondolata elviselhetetlen lett Laci számára. Mióta Mihályt besorozták és tudta a bevonulás idejét, Lackó gyerek szótlanná vált. Állandóan rágta a bátyja fülét, hogy vinné magával. — Vigyél magadddal. Én is menni akarok. — Szamár vagy! Nem lehet. Nem engednek be a kaszárnyába se! Te még kicsi vagy ahho! — Ha te mégy, én is megyek! — Ne beszélj bolondot, nem lehet! Édesanyánk szíve meghasad, tudod. Apánk meg, ki tudja mit csinálna veled dühében! — Én nem maradok! Én is megyek! — És így ment minden este - mondta az apa, aki többször kihallgatta az esti beszélgetést. — Ma reggel — folytatta az apa a papnak - mivel Mihály fiam elmén, úgy vótt, hogy a Lackó lesz az állatok körül reggel. Az állatok bőgésére kimentem. Sehol a gyerek. Egész biztos, a bátyja után ment. Csak attul félek, valami baj érheti valahol. Mit is tegyek? Segítsen főúr... ♦ ♦ ♦ Mise után a lőcsfalvi pap,felhívta a jegyzőt. A jegyző felhívta a csendőr-őrsöt. Azok felhívták Kanizsát meg a vasútat. Egyszóval megindult a gépezet. A faluban is egykettőre híre teijedt. Mást sem lehetett hallani a kutaknál, az istállókban, pitvarokban: ”Az Oroszék fia, a Laci, berukkolt.” A plébániai iroda lett a főhadiszállás. Ide futottak be a nyomozás szálai. Idő reggel 10 óra. Eddig igen sovány az eredmény. Az állomáselőljáró emlékezett, hogy a korai vonathoz, Kanizsára, egy olyan korú fickó jegyet akart váltani. Nem volt pénze, csak egy kosárka tele friss tojással. Először az elöljáró természetesen
