A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

263 őket: ’’Csak semmi szép szó, tudjátok úgyis, hogy nincs lelkiismeretűnk.” Ennek a csapatnak szedett-vedett, jó és rossz fegyverekkel felszerelt, félig civil-, félig katonaruhás osztaga meg­állt előttük egy pillanatra. — Kik vagytok? — csattant föl egy kihívó hang a csoportból. — Misszionáriusok. — Honnan jöttök? — Támingból. — Hova mentek? — Weisien-be. Rezső látta, hogy P. Kuthy arca elsötétül és minden erejét össze kell szednie, hogy el ne veszítse önuralmát. A kérdezgetés azonban folytató­dott: — Milyen országból valók vagy­tok? Ez az ártatlan kérdés nagy horde­rejű volt ezekben az időkben. A misszi­onáriusoknak nagyon kellett vigyázni- ok, hogyan beszélnek és mit monda­nak. Az ’’axis” (tengelyhatalmak) szó megkönnyítette a munkát benn a vá­rosban, ahol a japánok tartották fenn a Szeder Mihály rendet. Itt a vidéken azonban vigyázni kellett a nemzeti hovatartozással. Ha a városban gyanús szemmel nézték az a- merikai misszionáriusokat, itt a vidé­ken gyűlöltek minden idegent és a bol­sevista szellemben nevelt nyolcadik (kínai) hadsereg tisztjei ismerték Euró­pa térképét. Az, hogy a kérdés most japán szol­gálatban állóktól hangzott el, nem jelentett semmit: ki tudja, ezek a rab­lók nem titkos kémei-e a guerüláknak vagy holnap nem szöknek-e meg új u- raiktól, hogy maguk szervezzenek új katonai alakulatokat. A hang újra türelmetlenül és köve­telőzőén kérdezte:- Milyen ország?! — Az ég országa! — csattant fel in­gerülten P. Kuthy. - Hát nem tudod, hogy mi nem politizálunk, hanem az Evangéliumot hirdetjük?! Gúnyos, harsogó nevetés volt a vá­lasz. A páter is megfelelt, belerúgott a motorba, az felhőd ült s a megvadult lovak elragadták lovasaikat. A lőcsfalvi pap naplójából: A lőcsfalvi pap első káplánja igen képzett és buzgó papocska volt. De amiért főnöke a legjobban becsülte, az praktikus esze volt. Mert enélkül nem igen lehet valaki jó lelkipásztor — szokta volt mon­dani. Alig melege­dett meg Lőcsfai- a ministrans-ügy van, kezdtek jönni az ötletei, melyek közül sokat főnöke atyai áldásával valóra is vál­tott. Egyik ilyen volt a sok közül az úgynevezett híres ministráns- ügy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom