A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
228 "megbízható" plébánosokkal való betöltéséhez. Miután saját, integrista szellemű papneveldéjét megszervezte, külföldi útjain nem szűnt meg a d'Heerlen-ben a többi holland püspök szervezéséből létrejött teológiai főiskola tanmenetét ócsárolni. A Nemzetközi Segélyakció holland szervezetéta Harmadik Világnak nyújtott támogatásukkal kapcsolatban "politizálással" gyanúsította (a katolikusok nagyböjti gyűjtése megy ilyen célokra), a gyűjtések pap vezetőjét elmozdította hivatalából s a gyűjtésekre az egyes plébániákon alakult választott tanácsokat is feloszlatta. Ilyen körülmények közt érthető, hogy az egész egyházmegye két részre szakadt. Egyik oldalon van a püspök, az általa hivatali funkciókhoz juttatott papok és a jobb oldali érzelmű (német katolikusoktól támogatott) hívek. A másik oldalon azok a papok és hívek, akik hűségesek kívánnak maradni a 2. vatikáni zsinat szelleméhez. A két oldal közt pedig az egyre növekvő számú közömbösek tábora foglal helyet. Erre a körülményre még 1975-ben jelentésben hívták fel a Szentszék figyelmét illetékes körök, de semmi sem történt. A konzervatív püspökök a püspöki kollegialitás gyakorlati megvalósulására sincsenek jó hatással. A tavaly októberben rendezett Nemzeti Pasztorális Konzultáción (a püspökök rendezték, világiak bevonásával) a delegátusok többsége kérte, hogy Róma elé terjesszék a nők és a házas férfiak papi szolgálatba való bevonásának, valaminta már nős papok lelkipásztori szolgálatban vagy a teológia tanításában való megtart hatásának ügyét. Willebrands bíboros, utrechti érsek, egyházmegyéje delegátusainak megígérte, hogy személyesen terjeszti fel Rómába ezeket a javaslatokat. Visszajövet viszont kijelentette a Pasztorális Konzultáció plenáris gyűlésén, hogy a javaslatoknak ellene van, mert azok hagyományellenes jellegűek. A delegátusoknak, mint évekkel előbb a Pasztorális Zsinat résztvevőinek, csalódás lett az osztályrészük. A szabadság disszidensei Szekták Amerikában A z Egyesült Államokban mindig ikedvező talajra találtak. Ma háromezer nagyjából a számuk s mindegyikükben van valami vallásos jelleg, a- kár a távol keleti miszticizmus, akár a sátán-imádat követői, akár a kábítószerek, akár a szeksz érdeklik őket. Általában minden szekta jótékonycélú tevékenységeiről is híres, mint pl. a féléve tömeg-öngyilkossági akciójával hírhedtté lett Jim Jones-é Guayanában. Ők még San Francisco-i idejükben ismertek voltak azokról a szolgálataikról, amelyekkel a szegényeket és a különféle minoritásokat szolgálták. Volt ingyenes klinikájuk, jogi tanácsadó irodájuk, népkonyhájuk, kábítószer-elvonó intézményük, stb. De eltekintve az ilyen közsegélyezésre való berendezkedéseiktől, mi a