A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
225 vannak. Az 1981-re utaló, "Bestek 81" című tervezetét azonban a szakszervezetek és a baloldal erősen támadták. Egy neves publicista, Cor de Groot, azzal vádolta a van Agt-tervezetet, hogy a spekulánsok és a gyártulajdonosok befolyására készült. Az a tény, hogy van Agt miniszterelnök gyakorló katolikus (a CDA, a protestáns és katolikus koalíció tagja), a publicista is gyakorló katolikus, utal arra a lényeges felfogásbeli különbségre, amely ma a holland keresztények között fennáll. Egy részük annyira radikalizálódott, hogy a társadalmi berendezkedés vonalán is új utakat szeretne nyitni. Hollandiában nem is olyan régen, még az ötvenes a régi "négy oszlop" évek folyamán is azt mondták, hogy a társadalmi élet tulajdonképpen négy oszlopon nyugszik. Ebből három az egyházaké (katolikusoké, a tradíciónál ista és a megújult protestánsoké), a nagyedik pedig a szocialistáké. Ez a négy oszlopon nyugvó társadalmi é- let jól szervezett volt. Régi mondás tartja, hogy vasárnap minden holland a saját egyháza templomában volt, hétfőn a saját egyháza szakszervezetében, szerdán a saját egyháza politikai pártja klubhelyiségében. A saját vallása sajtótermékeit olvasta, a saját vallása rádóprogramjait hallgatta és a saját vallása klubjaiban töltötte szabadidejét is. Gyermekei elemitől az egyetemig bezáróan saját vallása iskoláiba jártak és 10 közül 9 esetben hitsorsosaik közül választották élettársukat is. Ennek az Európában egyedülálló helyzetnek történelmi okai voltak. A- mikor a 16. században Orániai Vilmos hercegnek sikerült a megszálló spanyolokat (akik természetesen katolikusok voltak) kiűznie az országból, sikerült a hollandok többségével a kálvinizmust is elfogadtatnia. Az egyházat később reformálnak (hervormd) nevezték s belőlük vált ki 1834-ben a holland protestánsoknak egy pietisztikus iránya, mely magát újrareformáltnak (gereformeerd) nevezte s ez a két protestáns ág lett a társadalomnak két protestáns oszlopa. A katolikusok hosszú ideig mintegy ghettóban éltek. Eleinte titokban, később mint elismert kisebbség s még 25 évvel ezelőtt is nagy részben vidékies jellegük volt. De nagy volt öntudatuk és összetartó erejük. Kritika nélkül mindent elfogadtak, ami Rómából jött és honfitársaik is ezért hangsúlyozottan csak római katolikusoknak (R.K.) vagy egyszerűen rómaiaknak (rooms) nevezték ő- ket. Az évszázados rivalitás és elkülönülés hatása még 1964-ben, Irén hercegnő katolizálása évében is érezhető volt. A régi vallási hovatartozásnak még teljesen elkereszténytelenedett embereknél is van még ma is bizonyos hatása és főként vidéken a volt egyhitűek ma is elkülönülten a saját köreikben forgolódnak. Gyermekeik 28-31%-a a régi konfesszionális elemi iskolákba jár. A külön sajtó, a külön rádióállomások is megvannak még ma is, a politikai pártok viszont 1977 óta közös kereszténydemokrata (C.D.) programmal lépnek fel. A konfliktusoktól idegenkedő holland természet hozza magával, hogy más országoknál gondosabban törekednek (katolikusok is, protestánsok is) az egységre és az összhangra. Társadalmi téren nem véletlen, hogy a súrlódásoktól i
