A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
'09 T izenhárom év telt el a német-lengyel oooooooooooooooooooooooooo püspökök 1965-ös levélváltása óta a lengyel főpapok 1978 őszén bekövetke- MÚLT és JELEN zett nyugat-németországi látogatásáig, amelyet Höffner bíboros a lengyel és né- OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO met nép megbékélése beteljesülésének nevezett. Azt hangoztatta, hogy ajogtip- rások emlékének könyvét ezzel nemcsak lezárják, hanem egyszerűen el szeretnék égetni. Wyszynski bíboros, a lengyel prímás, nem ment ilyen messzire. Nem tekinthetünk állandóan vissza a múltba — mondotta —, de emlékeznünk kell reá már azért is, hogy hasonló hibák meg ne ismétlődhessenek. Barátságos egymás mellett élés csak akkor lehetséges a népek között, ha az az igazságon nyugszik. Ki kell mondani — akármilyen fájó legyen is - a teljes igazságot, és az elkövetkező nemzedékeket ennek a fényében kell nevelni. A lengyel prímás szerint a német és lengyel főpapok találkozása kétségtelenül új idők jele, de csak egy előre hirdetése mintegy a majd bekövetkező tökéletesebb megértésnek a két nép közt. Két nép egymással való megbékélésének munkálói... Német és Lengyel Főpapok A lengyel főpapok tartózkodó magatartása érezhető volt. Egyikük sem beszélt kiengesztelődésröl, megbocsátásról, bűnről és bűnhődésről (még Wojtyla, a későbbi pápa sem) és még csak arra az 1965-ös levélváltásra sem hivatkoztak, a- melyre pedig a német püspökök oly sokszor és büszkén emlékeznek. A lengyel püspökök tartózkodó magatartása nemcsak a lengyel állam szempontjaira való tekintetből magyarázható. Odahaza őszintén szoktak beszélni, olyannyira, hogy a prímást a kormány egyenesen hazaárulás vádjával illette, amikor 65-ben azt írta a német püspököknek, hogy:M megbocsátunk s magunk is bocsánatot kérünk. Akkor ezek a szavak Lengyelország egzisztenciális érdekei iránt is fel akarták kelteni a közfigyelmet. Az Odera ésNeisze folyók új lengyel határaival kapcsolatban szerették volna megérttetni, hogy ez a kérdés is igazán lengyel, nemcsak kommunista érdek. Nem állíthatjuk, hogy ezt a problémát akkoriban a német nép és a német püspökök megértették volna. Az 1970-es varsói német-lengyel békeszerződés óta azonban államjogi vonatkozásokban is tisztult ez a helyzet. Azóta nem vita tárgya többé az új lengyel nyugati határ. A határok kérdését már 1960-ban mindenki másnál nyütab- Előjelek ban közelítette meg az akkori berlini püspök, Msgr. Julius Döpfner. A kelet-berlini Szt, Hedvig templomban mondott beszédében hangoztatta, hogy égbekiáltó igazságtalanságok érték 1933-tól kezdődően a lengyel népet. Erre csak fájdalommal és megszégyenülten gondolhatnak vissza a németek. A jövő szemszögéből fontosabb a népek és államok békés
