A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-04-01 / 4. szám

190

elnök önkényuralma ellen. Az érsek egyházmegyéje papi tanácsával egy oly társadalmi és politikai rendszer mellett foglalt állást, mely az emberi jogokat tiszteletben tartja. Az ilyen társadalmi rend békés kialakítására az egyház hajlandó segédkezet nyújtani minden jó- akaratú embernek. Az emberi jogok állandó kommissiója viszont azzal vádolja a nikaraguai nunciust, hogy Somoza elnök irányában tanúsított barátságával aláásta az ország püspöki karának küzdelmét. Msgr. Gabriele Montalvo a legutóbbi tömegmészárlások óta is feltűnően sokat mutatkozik a Somoza- klikk társaságában és nem tiltakozott a templomok megszentségtelenítése és a papok és szerzetesek ellen a/követett e- röszak ellen. • Lorscheider bíboros a vatikáni rádiónak adott interjújában e- rősen megkülönböztetett véleményt a- dott a dél-amerikai Liberációs Teológi- ról. Ez a teológiai irányzat ki van téve szerinte annak a veszélynek, hogy marxista befolyás alá kerül. De a püspököknek épp arra kell törekedniük, hogy egy olyan hitre alapozott szociális elkötelezettséget alakítsanak ki, a- mely egy igazi Liberációs Teológiához vezet. A bíboros a brazíliai Püspökkari Konferenciák és a CELAM elnöke. • A csílei egyház átveszi a kormánytól feloszlatott hét szakszervezet jogi képvi- letét — mondta a sajtó képviselői előtt a csílei főváros segédpüspöke, Msgr. Ur- rutia. Ez nemcsak a szakszervezeti vezetők jogi védelméről való gondoskodást jelenti, hanem a szakszervezetek elkobzott vagyonának érdekében teendő lépések megtételét is. A csílei katonakormány, mint ismeretes, a szak- szervezeteket meg akarja szüntetni arra

hivatkozva, hogy tulajdonképpen törvényellenes és marxi irányzatú munkásszervezetek. • A Guayanában letelepedett és a novemberben tömeg-öngyilkosságba menekült szekta alapítója, Jim Jones, ugyan vallásos embernek mondta magát, kereszténynek azonban nem mondható. Ezt mondta Billy Graham a New York Times munkatársának. Jones kusza vallási elképzelései hasonlóképp kusza politikai törekvéseket, érzéki- és hírvágyat takartak és semmi közük nem volt a vallásossághoz. • A brazíliai püspök, a 60 éves Msgr. Adriano Hypolito 1976-os, világszenzációt keltő elrablása mögött katonai körök vannak. Ezt így mondotta németországi előadásai során az idős főpap, aki kifejtette, hogy lefizetett elrablói a Nova lguacu-i kaszárnyanegyedbe hurcolták. A helyi rendőrkapitány szerint is kétségtelenül a katonakormány állt a rablás mögött. A püspök szerint Brazíliában ma álcázott egyházüldözés folyik. Ez a hatóságok válasza a püspökök szegények és jogfosztottak felé elkötelezett magatartására. Az ilyen kiállást kommunista magatartásnak bélyegzi a kormány. Hogy a hatóságok elnyomása milyen méreteket öltött, azt bizonyítja az a háromszáz meggyilkolt ember, akiket egy év leforgása alatt a hatóságok lefizetésére tettek el láb alól Hypolito püspök egyházmegyéjében. Msgr. Hypolyto nem tartja lehetségesnek, hogy 14 évi katonai diktatúra után a helyzet javulni fog. • A perúi déli And esek vidékének (Cuzco, Sicuani, Puno, Ayaviri, Chucibambilla) püspökei hosszú (38 lapnyi) körlevélben panaszolják fel híveik, a többségükben földművelő indi-