A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
183 hatalmas területet járt be az egyházmegye területéből a Mato Grosso-tól az ország észak-keleti sarkáig. Személyesen látta, hogyan keresték fel mindenütt az egyszerű emberek a püspököt s beszéltek életükről és problémáikról magától értődő természetességgel vele. Egy helyen egy öreg indián közelítette meg az újságírót és idegen nyelven mondott valamit neki. A nővér, aki az indián dialektusok ismerője s a püspök tolmácsa volt, így adta tovább az öreg mondanivalóját: Te megismerted a püspökünket. Akkor ismered a népünket is... Máltai helyzet Kultúrharc előtt? R beavatottak egyre inkább számolnak azzal, hogy az angolok távozása a szigetország nyugati értelemben vett szabadságának is a végét fogja jelenteni. Az 1976-os választások óta u- ralmát hajszálnyi többséggel folytató Mintoff-rezsim a nemzeti és liberális ellenzék elnyomásában és terrorizálásában már most szinte népidemokráciákra emlékeztető' módszereket enged meg magának. A sajtószabadság megnyirbálása, a külföldi megfigyelők elé gördített akadályok nem sok jóval kecsegtetnek. Ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy Mintoff rendszerének (Malta Labour Party) barátja és jótevője a líbyai Muamar al Gaddafi, akkor még világosabb, hogy Málta a Moszkvával kacérkodó radikális arab blokk csatlósa lesz, előretolt földközi-tengeri hadállásban. Gaddafi tavaly júliusi látogatásakor arról beszélt, hogy a szigetország védemét a líbyai Dzsamhuria fogja átvenni, a máltai katonákat és rendőröket Líbiában szovjet és cseh fegyverekkel fogják kiképezni. Talán még ideológiai átképzésükről is gondoskodni fognak. Mintoff még 1974-ben úgy mutatta, mintha a távozó angolokat francia és olasz garanciákkal szeretné pótolni, újabban azonban nemcsak Párizs és Róma felé hidegült el, hanem a nyugati ipar felé is. Inkább a Comecon és Vörös-Kína felől vár gazdasági segítséget s megelégszik azzal, hogy a máltai munkanélküliséget varrja a nyugateurópai kapitalizmus nyakába. katolikus-ellenes irányzat Gaddafi és Mintoff szövetsége a sziget közel ezeréves katolikus kultúrkörbe ágyazottságának a végét jelentheti - ismerve a líbyai izlám erőszakos terjeszkedési gyakorlatát és Gadaffi keresztényellenes beállítottságát, aki (júliusi államvizitje alkalmával) úgy beszélt pl. a Máltai Lovagrendről és kul- túrateijesztő múltjáról, mint ’’szellemi rabszolgatartás- és a lelkiismereteken elkövetett erőszak”-ról. Mintoff és pártja, a Partit Labou- rista, még a 76-os választás előtt is jó arcot mutatott a katolikusok felé. Azóta azonban a kormány részéről egy kultúrharc előjelei mutatkoznak, amelyet az ellenzék egy része egyszerűen annak tulajdonít, hogy a szocialisták letették álszent álarcukat. Egy másik