A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-04-01 / 4. szám

172- Hja, mikor a vágyak teljesülnek, tovább már nem érdekes... Valóban furcsa jószág az ember — hagyta jóvá a kántor — Amen.

Jogfosztott Egyház — kiátkozott Állam

<~YYlex ikó

világtörténelem utolsó ötszáz esztendejének legmesszebbmenő politikai, gazdasági, faji, kultúrá- lis és vallási következményekkel járó e- seménye az Újvilág (s benne Mexikó) felfedezése. Ennek az eseménynek kettős az arculata. Egyrészt felmérhetetlen lehetőségekkel szolgált századokra Európa dinamizmusának; nagy néptömegek telepednek át onnét. Másrészt viszont magával hozta egy addig ismeretlen nagy nép, a közép-amerikai indiánok nagyméretű legyilkolását, a megmaradtak rabszolgaállapotba süllyesztését és kultúrájuk megsemmisítését. Mindezt egy könyörtelen gyarmatosítás és spanyol stílusú hittérítés címén.

Mexikó a függetlenségi harcok folyamán (1810-12) rázta le magáról a spanyol uralmat és ma köztársaság: ötvenkét állam szövetsége. Területe közel 2 miliő négyzetkilométer (Francia- ország négyszerese) és majdnem ugyanennyit engedett át az Egyesült Államoknak az 1836 és 48 közt viselt háborúk békekötésében (Texas, Kalifornia és Uj-Mexikó). 64 millió lakosának 90%-a mesztic, a vérkeveredésen át nem ment őslakók hivatalos száma 6, az antropológusok szerint 12 millió. A híres Las Casas-riport, amelyet Chiapas püspöke a felfedezés első harminc évében 20 millióra becsülte a legkegyetlenebb módszerekkel megsemmisített

indiánok számát. A történészek ezt a számot megbízhatatlannak minősítették ugyan, de ma még ezt is túlhaladja a Berkeley-egyetem kutatóinak a számítása: szerintük a gyarmatosítás első 80 évében 25 millióról két és fél millióra esett az őslakók száma.

Ma mindenesetre Mexikó az az a- merikai állam, amely büszke indián e- redetére és archeológusainak köszönhető, hogy egy amerikai állam sem rendelkezik annyi feltárt indián emlékkel, mint Mexikó. Teothuacan, Teotenango (feltárása 1971-ben kezdődött s a leg- monumentálisabbnak ígérkezik) Monte Alban, Csicsen-ltza ma ismert turisztikai érdekességek. A mexikói antropológiai múzeum szerint ma 11 ezer feltárt lelőhelyük van és csak piramisok közül még többezer feltárásra vár. A Puebla közelében lévő Csolula piramisa monumentálisabb, mint a legtekintélyesebb egyiptomi, a Cheops.

Az indiánok itt nemcsak a csillagászat terén voltak otthonosak, hanem — ma már tudják, hogy — minden tekintetben elérték a régi egyiptomiak és görögök kultúráját, az urbanizmus terén felül is múlták. A harcias aztékoknak kifinomult bölcseleti és vallásos rendszerük volt, poéta építészük pedig, Netzahualcoyotl, szent Pált megelőzve egy templomot dedikált "az Ismeretlen lsten"-nek.