A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
93 előszeretettel hivatkozik XXIII. János pápa szellemére, a katolikusok meg a Pacem in terris enciklikára (1963), amelyben először nyert hivatalosan kifejezést, hogy különbség van a tévtanok (a marxizmus) és gyakorlati alkalmazásuk (pl. az olasz kommunista párt) között. - De mindezt tekintetbe véve se volt a múltban még példa arra, hogy hivatalos egyházi helyről eüsmerően szóljanak egy kommunista vezető e- gyéniség nyilatkozatáról; főként nem arra, hogy ilyen sietséggel válaszoljanak a Vatikánból aBotteghe Oscure (a római pártközpont utcája) elvtársainak. - Ez is az idők egyik szomorú jele, mondta keserűen az öreg Alfredo Ottaviani bíboros, aki a történelmi kompromisszum esküdt ellensége. A Kúria jobb-szárnya is azonnal arra törekedett, hogy az esemény jelentőségét csökkentse. Azt kezdték híresztelni, hogy a segédpüspök csak magánemberként tette a nyilatkozatot. Periele Felici bíboros, akit sokan a vatikáni ’’jobboldal” vezetőjeként tartanak számon, azt is megkísérelte, hogy az államtitkárságot rábírja Msgr. Riva nyilatkozatának egy legfelsőbb helyről jövő kiigazítására. De törekvése nem járt eredménnyel. A segédpüspök nyilatkozatát az Osservatore Romano is közölte és Msgr Riva azóta a Vatikán ösz- szekötőjének látszik az olasz kommunisták felé. - Ezt a szerepét diplomata múltja alátámasztaná: az olasz kormánynak a Vatikánnál ak- reditált követségén volt kánonjogi tanácsos és oroszlánrésze van a most tanulmányozás alatt álló új konkordátum-tervezetnek a létrehozásában. Ezenkívül jó kapcsolatai vannak azokkal a gyakorló katolikus személyiségekkel, akik mint Rainero la Valle és Piero Pratesi, az Avvenire d’Italia (katolikus lap) és H Popolo (a keresztény demokraták újságja) szerkesztői, független jelöltekként, a kommunisták listáján jutottak be az olasz parlamentbe. — Konzervatív körök abba még belenyugodnának, hogy Msgr. Riva állásfoglalása oly reálpolitikán a- lapszik, amelyet ma tekintélyes olasz államférfiak is követnek, amikor elfogadják a kommunisták együttműködését. Ami aggasztja őket: a látszat, hogy a segédpüspök mindezt a pápa jóváhagyásával teszi. spanyol állam a jövőben nem közvetlenül fogja folyósítani az egyháziak fizetését. E helyett meghatározott összeget utal majd át a spanyol püspöki konferenciának. A papok így nem lesznek többé állami alkalmazottak. • A 48 éves Dr. Viktor Dammertz-et választották a bencés rend apát-prímásává. A német St. Ottilien főapátja volt. Elődjét, Dom Rembert Weakland-ot Milwaukee érsekévé nevezte ki a Szentszék. • A csehszlovákiai szerzetes társulatok a püspökök közvetítésével emlékiratot juttattak el a kormányinnen is, onnan is