A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
91 Ikódexnek nevezik a könyvnyomtatás I II II II lf~1l II II II II II II II I előtt készült kéziratos könyvet. Anyaguk többnyire finom és drága pergament apróságok (állati bőr), melyre fekete festékkel, néha ezüsttel, sőt arannyal is másolták a Dl 11 lOl__II II ll II__Pl__IDD betűket. A lapokat rendszerint művészi kezdőbetűkkel, fej- és oldallécekkel díszítették. Betűik alakja szerint megkülönböztetnek majusculus, nagybetűs kódexeket (mert szövegük az ún. nagybetűkkel van írva) és --------------------minusculus, kisbetűs kódexeket, amelyek a Kr.u. 10. szá- hazai régiségek zadtól kezdve készültek. Vallási és művelődéstörténeti szemszögből legrégibbek, legértékesebbek a szentirási kódexek, amelyeknek száma ötezerre tehető és ritka kincsekként őrzik ma őket szerte a művelt világ nagy múzeumai- és könyvtáraiban. - Magyarországon legrégibb (1226 előtti időből) a Halotti Beszédet tartalmazó kódex, a 15. századból egészében vagy töredékében 7 kódexünk van, a 16-ból pedig teljes egészében 39 kódex maradt ránk. Van bennük egyházi beszéd, elmélkedés, bibliafordítás, tanítás, szerzetesi szabály, legenda, példa, himnusz, prózai- vagy verses ima. Eredetük szerint ferences 16, domonkosrendi 12, pálos 3, 1-1 kartaúzi és premontrei, 1 pedig világi papi kódex. A többinek eredetét nem tudták meghatározni. - A kódexeket neveik szerint tartják nyilván. A nevek formájukra, keletkezésük helyére vagy más velük kapcsolatoskörülményre (pl. megtalálójukra) utalnak. így a Codex Argenteus ezüst betűkkel íródott, az Alexandrinus-nak Alexandriát tartják keletkezési helyének, — Nálunk a halotti beszéd kódexét megtalálójáról nevezik Pray-kódexnek. Pray György, a jezsuita történettudós találta meg 1770-ben. Jókai kódexünknek viszont nem sok köze van a nagy elbeszélőhöz. A Szent Ferenc legendáját tartalmazó művet 1925-ben vásárolta meg a nemzetgyűlés és Jókairól születésének 100. évfordulója emlékére nevezték el. Ez mindenesetre jobban hangzik, mint e- redeti megtalálójáé, aki 1851-ben akadt ra, bécsi jogtanácsos volt és Ehrenfeld A- dolfnak hívták... □ A premontreiek hazánkban még alapítójuk, Szent Norbert (1080-1134) életében megtelepedtek. Rendi hagyomány szerint II. István király (1116-31) a- lapitotta Nagyvárad-hegy fokon első prépostságukat 1130-ban. A további települések egymásután keletkeztek. IV. Béla idejében (1235-70) már mintegy 45 pré- postságuk volt. Női águk kolostoraiból az apácavásárhelyi, ivonicai, mórichidai, szegedi ismeretesek. A bényi, ácsai (ma kálvinista) és a zsámbéki templomok tanújelei Nyugatról hozott építészeti ízlésüknek (románból csúcsívesbe hajló, ún. átmeneti stílus). A török hódítást követő zavaros időkben a prépostságok elnéptelenedtek. Birtokaikat a meg nem szállt területeken a kamara és a főurak foglalták le és az atyák csak a 17. század végén kerültek vissza hazánkba. Miután a rend ausztriai (pemeci) prépostsága hatalmas összeget adott a török ellenes hábo
