A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
89 a zsinatot előkészítő pánortodox megbeszélések konferencia-terme (Chambésy) heli majd a felelősség a párbeszéd légkörének megrontásáért. Az ortodox és anglikán bizottságok egyelőre tovább munkálkodnak álláspontjaik egyeztetésén: most a Mária-kul- tusszal kapcsolatban készítenek elő közös nyilatkozatot. Sokkal lassabban építődnek ki az ortodoxia ökumenikus kapcsolatai a többi egyházak felé. Az ó-ortodox (a kalcedoni zsinat idején elszakadt keleti rítusúak) és ó-katolikus egyházakkal már folytak előkészítő tárgyalások a kapcsolatok felvételére. A luterá- nusokkal - szakembereik néhány találkozója ellenére — még nem alakult ki rendszeres érintkezés az egyházi vezetőségek magasabb síkján. Hasonlóképp kezdeti stádiumában van még a római egyházzal kiépítendő hivatalos ökumenikus kontaktus. A keleti és nyugati egyházak között ugyan még a bizánci időkbe nyúlik vissza a párbeszéd, de ez nem hozta közelebb a két egyházat egymáshoz. A második vatikáni zsinat idején fordulóponthoz érkezett a két egyház egymással való kapcsolata. Ennek légkörét érzékeltette a két egyház egymást kiközösítő határozatainak kölcsönös visszavonása (1965), a zsinatelőkészítő tanácskozások idején pedig az a körülmény, hogy VI. Pál pápát az előkészületi munkálatokról hivatalosan értesítették, a Szentatya pedig üzenetet küldött az egybegyűlt delegátusoknak. Ebben annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a pánortodox konferencia jelentős lépés lesz a keleti és nyugati egyház egyesüléséhez vivő úton. A tanácskozás eredményeiről Meliton metropolita személyesen, egy magánkihallgatás alkalmából, tudósította a pápát - ő e- gyébként az az ortodox egyházi méltóság, a- kinekegy évvel előbb VI. Pál egy váratlan, de kétségtelenül inspirált gesztussal térdre esve a lábát megcsókolta. Magát az ökumenikus Tanácsot illetően a pánortodox megbeszéléseken ismét kinyilvánult, hogy az ortodoxia kebelén belül nincs minden egyház egy véleményen a Tanács működéséről. Azt hangoztatták a delegátusok, hogy az ortodoxiának tevékenyebben kell kivennie részét a Tanács munkálataiból. Ennek azonban előfeltétele nemcsak az, hogy Genf jobban érezze az ortodox közreműködés kívánatosságát, hanem az is, hogy az ortodoxia is fontosnak tartsa az i- lyen irányú munkák vállalását. Különben fennáll a veszély - mint több delegátus említette is - hogy az ökumenikus Tanács e- redeti céljaitól eltérően csak a protestáns egyházak szövetségévé alakul. • A pánortodox tanácskozások sikerét mutatja, hogy a készülő zsinat témáiban egyhangúan meg tudtak egyezni a delegátusok. I
