A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-02-01 / 2. szám

66 betegség miatt már nem került sor. Brazíliába való 1947-es érkezése után azonnal megtalálta helyét a rend­társaitól régebben elkezdett munkában, mihez a háború alatt megszüntetett új­ság, a Délamerikai Magyar Hírlap újrakezdése és a vasárnapi rádióórák megszerve­zése, a lelkipásztori munka átalakítása kapcsolódott. Az újságnál betöltött szere­pe kedvelt irói neve, Erdődy Gábor név alatt tűnik fel. Cikkeit E.G.-vel jelzi és mint ”if” fejti ki szerkesztői alapgondolatait: "A napnyugta - a nap mozgalmas­sága és fáradtsága után - sem tudta meghozni számunkra a nyugodt pihenést. E- reztük mindig — különösen akkor, mikor az éjszaka csendes óráiban számot ve­tettünk cselekedeteinkről — hogy valami még hiányzik; még hiányzik a keresz­tény magyar sajtó..." ”S midőn első nyomtatott szavaink szárnyán hálánk száll ezért az Ég fe­lé... úgy érezzük, hogy körülöttünk vannak mindazok, akik velünk együtt tervez­gettek, dolgoztak, harcoltak a brazíliai magyar sajtó megteremtéséért. Köszön­jük, Magyar Véreink, hogy kitartottatok mellettünk... Szeressük gyermekünket, a brazíliai magyar sajtót úgy, mint az édesanya szereti gyermekét... ne legyünk saját magzatunk mostohájává... ne azt akarjuk szolgálni, ami elválaszt, hanem a- mi összeköt...” A DMH megszűnése után, már mit brazíliai magyar katolikus főlelkész, maga állítja elő az időszaki, kőnyomatos egyházközségi lapot hívei részére, mely­nek címéül az életművében jelszóul tartott "PAX”-ot választotta. Már nincs kö­rülötte az a sok munkatárs, kiket mindig meg tudott szólaltatni. Az évek folya­mán állandóan mélyülő szelleme sugárzik ki a saját és a lelkiség mesterei írásain keresztül olvasóinak épülésére. Már régebben is a Hírlap évenkint megjelenő 400- 500 oldalas évkönyveiben végigkísérhetjük érdeklődési körének mindinkább a lelkiek közlésére irányuló átalakulását. Míg azelőtt a nyelvészeti, irodalmi, törté­nelmi, társadalmi, szociális vagy politikai témák érdekelték, addig az 1959-es ki­hagyás után 1960 óta, mielőtt átadta volna utódjának a Hírlap szerkesztését, 1967-ig folytatólagosan a következő tanulmányai jelennek meg már szerzetesne­ve alatt: ”Jézus élete az időben” (1960), "Szűz Mária üzen korunknak" (1961), "Élet és vallás", ”Második Vatikáni Zsinat”, "Gondolatok a keresztény egység­ről” (1965), "A hívők hivatása” és végül "Egy magyar bencés egységmunkája: Guzmics Izidor, bakonybéli apáé’ (1967). Amint első irodalmi műve : Nagy János, szanyi plébános irodalmi hagya­téka, nem volt a véletlenség választása, éppúgy ez a 67-ben megjelent tanulmány is törekvéseinek példája lehet. Egyik főcélja volt Kerényi Olafnak a magyar és vallási alapon nyugvó egység megteremtése. Szép, és reméljük, maradandó sikere­ket ért el ezen a téren. De épp az egység címét lobogtató sajtótermékben érték őt is legellenségesebb támadások, mert minden igyekezete ellenére voltak ellenségei. Kedvenc madarai, a verebek és a ’’szürkék” mellett megjelentek a varjak is életé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom