A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
545 jobban megért majd, ha növekszik missziós tapasztalata... Közben Kínában elszaporodnak a különféle nacionalista mozgalmak újítók és forradalmárok mozgalmai. Egyre nagyobb lesz azok száma, akik ilyen szervezetekbe lépnek. A mozgalmak mindegyike modem kíván lenni és egy új Kína érdekeit szolgálni. Ellene vannak a mandzsúk hatalmi szerepének, a konfuciánus rendszernek, a mandarinoknak, a régi szokásoknak. De ellene vannak a külföldi hatalmaknak is, amelyek félig gyarmati sorsba taszítják Kínát, és ellene vannak a keresztény hithírdetőknek, akik - szerintük - a nyugatiak kiszolgálóivá nevelik át a kínaiakat. Ezek a többnyire nacionalista szellemű mozgalmak teszik lehetővé 1911- ben Sim Yat Sen forradalmát és a kommunisták előretörését. A missziók nincsenek tisztában ezeknek igazi horderejével. Főként azért, mert az újító és forradalmi szervezkedések inkább a nagyvárosi, mint a vidéki miliőre gyakorolnak nagy hatást. Páter Lebbe 1906-ban lesz Tien Csin missziós körzetének igazgatója. A város egy milliónál több lakossal rendelkezik, akik közt dominál a nacionalista, új kínai eszme. Az atya fő feladatának tartja, hogy megszabadítsa az Egyházat attól a vádtól, mely szerint csak az imperializmus csahos kutyája lenne. A misszió területén francia lobogó helyett a kínait tűzeti ki, egyenrangú felekként bánik a kínaiakkal, prédikációinak sűrűn témája, hogy Kína számára szabadulást és üdvösséget hoz az Egyház. Nyilvános előadásokat is tart előadótermekben a nem-keresztény kínaiak előtt is ebben a hangnemben. Ez missziós kartársaiban ellenszenvet kelt személye ellen. Rövidesen demagógként emlegetik missziós körökben, olyan valakinek, akinek nincs kellő ítélőképessége ahhoz, hogy a bonyolult kínai politikai helyzetet felmérje. Ekkor tör ki a Lao Si Kai-i botrány. A missziós a legfőbb akadály püspök területet vásárol a francia koncesszió tő- szomszédságában. A francia konzul mindjárt a koncesszió területéhez akarja csatolni a misszió újonnan vásárolt telkeit és e célból francia rendőrök hatáskörébe utalja az új területeket is (őrjárataikat kiterjesztik a újonnan szerzett terület utcáira). Páter Lebbe úgy látja, hogy a konzul intézkedése újból kompromittálta az Egyházat. A franciák az Egyház által vett területet saját koncessziójuknak kezdik tekinteni. Keresztényei is lázongani kezdenek az újabb külföldi túlkapás ellen. A püspök azonban fél a francia hatóságoktól és papjainak is meghagyja, hogy a kérdésben semleges álláspontot foglaljanak el. Lebbe atyát elrémíti a püspöki rendelet. Az evangelizációs munka legfőbb akadálya a nacionalizmus — írja ebben az időben — és emberileg szólva csak egy csoda döntheti le azt a válasz tó falat, ami a kínaiak és az Egyház közt fennáll. 1 Páter Lebbe
