A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
453 lületes benyomások. Ismerkedni kellett volna előbb az egyes népekkel, külön-külön érdekköreikkel, ha valamiképpen is meg akarta érteni ezt a várost. Erre azonban nem volt idő. Vámhivatalba, útlevélosztályra, üzletekbe kellett rohanniok, hogy minél előbb indulhassanak Pekingbe, ahol két éven át tanulnak majd. Pekingbe, a kínai városba, ahol még él az ős-kínai kultúra épületekbe, nyelvbe és emberekbe szűrődött múltja. Shanghai nem volt kínai város. Shanghai mindenkié volt, aki csak a- karta. Most a japánok tartották megszállva; minden utcasarkon fegyveres őrség állomásozott; villanyos és autó kinyitott és könnyen zárható drótakadály- kapukon ment keresztül. Az utasoknak gyakran le kellett szállniok, hogy alávessék magukat kellemtelen motozásnak és igazoltatásnak. Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából: I mmár hetedik éve pásztorkodott a lőcsfalvi pap a zalai dombok között. Szeme gyakran megakadt mise utáni rövid hálaadóimái alkalmával a missiós kereszten, ahogy nevezték a korpusz nélküli nagy, síma fakeresztet a templom falához erősítve a két gyóntatószék között. Ezen aranyos betűkkel évszámok voltak odaerősítve, mely években voltak a népmissiós lelkigyakorlatok a faluban. Az egyházközség híveinek ez volt a lelki megújulása időről-időre. A legutolsó évszám kezdte háborgatni a i / i // pap lelkiismeretét, szentek es bűnösök mert azt mutatta, hogy ideérkezése előtt két esztendővel volt itt az utolsó népmissió. Ez az évszám addig háborgatta, míg rászánta magát, hogy hozzá kezd a népmissió előkészítéséhez. Nagy munka ez. De a legfontosabb, hogy melyik szerzetesrendet kérje és milyen fajta népmissió is legyen. A kormányzó úr egyik saját rendtársukat vélte jónak. Szentéletű, buzgó papi ember — mondta — kiváló népszónok. Ismeri a nép nyelvét és tud is rajta beszélni. Évekig járta az országot, adván a népmissi- ókat, lelkigyakorlatokat és konferenciákat. Mikor a lőcsfalvi pap érdeklődésére pozitív válasz érkezett és a híres ember elvállalta a feladatot, teljes gőzzel megindult a szervezés, e- lőkészítés, talajtörés izzadságos munkája. Úgy érezte magát a lőcsfalvi pap, mint egy magvető földmíves, aki a jövendő vetésre készíti elő a I
