A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
427 O harmadrendek a 13. században ke- I II li II II II II II II II II II II 1 letkezett koldulórendek mellett a világiak számára létesített vallásos társulatok apróságok voltak. Tagjaik valamely szerzetesrend vezetése alatt, de a világi életnek megfe- I__II ll II Of II II II II II II II I lelő módon törekedtek a keresztény tökéletességre. Bár a domonkosoknak és premontreieknek is volt harmadrendjük, legnevezetesebb volt közülül Szent Ferenc harmadrendje (terciáriusok), melyet maga Assziszi _____________ Szt. Ferenc alapított és IX. Gergely pápa hagyott jóvá hazai régiségek 1228-ban. Már kezdetben a legkülönfélébb társadalmi rétegekből csatlakoztak hozzájuk. Pápákat, királyokat, püspököket, művészeket, tudósokat épp úgy vonzotta, mintáz egyszerű nép fiait. Jelvényük a derékon övként használt kötél (korda) volt. Magyarországon is korán meghonosodott a harmadrend, főként azokon a helyeken, ahol a ferenceseknek konventjeik voltak. Harmadrendi volt IV. Béla és neje, Árpádházi Szt. Erzsébet és Nagy Lajos király anyja, Erzsébet is. A nándorfehérvári csata előtt megszámlált keresztesek jó része harmadrendi volt. A török kiűzése és a hitújítás zavaros idői után, a 18. század e- lején a ferences rendházak mellett újra megalakultak és fejlődésbe lendültek az egyes harmadrendi közösségek. □ A csúcsíves építészeti stílus elnevezésére az olasz Vasari (1511-74) használta először a "gótikus” elnevezést. Mégpedig gúnyosan, merta”góf’ " barbár’’-t jelentett - legalábbis Itáliában. Ennek ellenére ma a művészettörténelem egyik nagyszerű korát nevezzük a gótika korának, nemcsak azért, mert hatalmas, pompás konstrukciója túlszárnyalja könnyedségével, finomságával a többi kor művészetét, hanem mert a gótika a maga korában a képzőművészet minden ágában csodálatos egységet teremtett. Franciaország észak-keleti részén keletkezett; legrégebbi alkotásának a Saint Denis kolostor templomának kórusát tartják, melyet Suger apát 1140-44 között építtetett. Magyarországon a 13. század második felében terjedt el. A román és átmeneti stüus a tatárjárásig tart s utána csak a falvakban és kisvárosokban viaskodik egymással a konzervatív és az új irányzat. Az újjáépült vár Budán és a Nyulak szigetének kolostorai és templomai mind gótikusak. Legrégibb gótikus emlékünk a II. Endre által alapított topuszkói (Zágráb vm) apátság háromhajós temploma, amely 1206-11 között épült. Birtokosai Franciaországból betelepített szerzetesek voltak. IV. Béla idején közel 15 esztendeig tartózkodott nálunk a leghíresebb francia építészek egyike, a marburgi Szt. Erzsébet-templom tervezője, Villard de Honecourt, akit Szt. Erzsébet leánya, Zsófia brabanti hercegnő ajánlhatott nagybátyjának, a királynak. Várak építése lehetett nálunk fő feladata. A 13. században épült a budavári Nagyboldogasszony temploma, melyet a következő századokban kápolnákkal bővítettek. A kalocsai, egri és váradi templomokat a román korban kezdték építeni, de később gótikussá építették át őket. Az első kettőnek szentélye kápolna-koszorús volt. Az egri székesegyház háromhajós, kereszthaj ásnak épült. A nagyváradi olyan i
