A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
417 jét és ellenállásra szervezte papjait. E miatt a hatóságok el akarták távolítani Saigonból. Amikor erre nem volt hajlandó, egy sebtiben összehívott népgyülésen hívei, papjai és néhány apáca a nagynyilvánosság előtt kérték, hogy térjen vissza régi püspöki helyére. Csak mikor ezek kérését is megtagadta, szállították vissza a hatóságok Nha Trang-ba, eredeti püspöki székvárosába. Mikor ott megint politikai jellegű szervezkedésbe kezdett, csak akkor vitték ismeretlen helyre, Észak- Vietnámba, ahol nem börtönben, hanem háziőrizetben él. Msgr. Van Binh, a sai- goni érsek is beszélt vele, mielőtt tavaly ősszel a római püspöki szinodusra utazott. - A harmadik eset Hűé érsekével kapcsolatos. Msgr. Dien-ről azt beszélik Nyugaton, hogy a hatóságokkal meggyűlt a baja, mert egy gyűlésen felszólalásában panaszkodott, hogy hívei és papjai a kommunisták részéről sok zaklatásnak vannak még mindig kitéve. Szó sincs ilyesmiről (világosítja fel Nyugatot Páter Minh változata). A rémhír alapját az képezi, hogy Hűé érsekét a Hazafias Népfront gyűlésén szólították fel arra, hogy mondja el őszintén, mi a panasza a rezsim ellen. Msgr. Dien akkor említette a hívek és papok zaklatását. De semmi baja sem lett. Hanem az történt, hogy a felszólalás hírét már aznap este Saigonban is terjesztették s ez csak úgy volt lehetséges, hogy valaki eltitkolt rádió lea- dón továbbította az esetet a volt déli fővárosba. A hatóságok először az érsekre gyanakodtak, de csakhamar kitűnt, hogy az érseki rezidencia két fiatal papja a tettes. Ezeket tartóztatták le, nem az érseket, aki egyébként - Páter Minh szerint - nehéz helyzetben van, mert Délről származik, nem észak-vietnámi és már ezért sem szeretik annyira az északiak, mint a saját fajtájukbelit, azután meg környezetében sok olyan pap van, akik Msgr. Thuan hívei. — Ez a három eset —fejezi be Páter Minh mindenütt az interjúkat és hozzáteszi: azt is érdemes tudni,hogy a nép nem maradi és boldogan dolgozik az ország újjáépítésén. Kedves Olvasóink imádságos megemlékezésébe ajánljuk RADÁNYI RÓKUS S.J. atyát, aki 1978. június 28-án, keresztényi türelemmel viselt hosszú és súlyos betegség után az Urban jobblétre szenderült. 1914. okt. 23-án született, 1930 júl 30-án lépett a Jézustársaságba és 1942. május 13-án szentelték pappá. Többféle beosztásban dolgozott. Szatmári konviktusunkban volt főprefektus a háborús években, ahonnan az orosz megszállás idején az erdélyi A Szívet is szerkesztette. 1957-ben a Hollandiába menekült magyarok lelkésze volt, onnan helyezték rendi elöljárói Amerikába, ahol előbb Shrub Oakon, majd Yonkersben (ahol a magyar plébániát is vezette) átvette és folytatta A Szív szerkesztését. Az utóbbi években provinciálisi titkár volt, majd levéltárosi teendőkkel bízták meg a provincia Fordham egyetemen lévő hivatalában. Nyugodjék békében!_____________________ 1
