A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

413

Guy Lardreau és Christian Jambet

régi urak helyébe csak újabb urakat állít.

Másik problematikájuk az egyén természetével van kapcsolatban. A már említett (kifogásolt) német gondolkodók tévedései után itt az ideje, hogy az egyén szabadságát és jogait újból érvényre juttassák. Minden társadalom e- gyedekből áll, akik a természet törvényeinek vannak alávetve és az eredeti bűn következményeit hordják magukban. Az állam feladata — mondják az

Jean-Marie Benoist

optimisták — hogy a természetes jóságnak megfelelő rendet biztosítsa. Mire a pesszimisták: az állam így szükségszerűen parancsuralmi jelleget ölt magára, mert a rend érdekében elnyomja az individuumot.

népszerűségük titka

Mivel magyarázható az új filozófusok népszerűsége, az a visszhang, amelyet a francia közvéleményben keltettek? Könnyű lenne mindent egy tervszerűen felépített és kivitelezett publicitás-kampány számlájára írni. írásaik, a té-vé képernyőjén való sűrű szereplésük, az a szenzáció, amit a marxizmusból való kitérésük a franciák előtt keltett, őket is, eszméiket is széles körökben ismertté tették. De ez még nem minden.

Az a gyanakvás, amivel a hatalom minden megnyilvánulása és formája, az intézmények és struktúrák iránt éreznek, az egyén, a kis közösségek újraértékelése, megkapták a fiatalokat, akik maguk is csalódtak minden társadalmi és politikai rendszerben s akik — sok e- setben nem is egészen tudatosan - a Rousseau-i gondolatok bűvkörébe esnek s az anarchizmus felé kacsintgatnak. A 68-as párizsi események után szkeptikussá és cinikussá vált fiatalok, akik rájöttek, hogy a szocializmusnak nincs olyan formája, amelyet érdemes lenne megvalósítani és a maoizmusból is kiábrándultak, valamiféle ideológiapótlékra találnak az új filozófusoktól felkínált gondolatokban. Az ekológia megszállottjai pedig ködösen úgy érzik, hogy ezek az emberek az ő táborukhoz tartoznak. - Az az ellenkezés is népszerűségük malmára hajtja a viT---