A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-08-01 / 8. szám
379 O Szent Jobb, István király jobbkeze, □□□□□□□□□□□□□ a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéje. Hartwick, győri apróságok püspöknek a kultusz érdekében írt legendája elmondja, hogy amikor a ki- Dl_II_l[_Jl_lODl_DPI_IDD rályt László idejében szentté avatták (1083), csontjai illatos árban úsztak. A jobb kezére húzott gyűrűt nem találták. Ezt a kézzel együtt posztóba takarva egy fehér ruhás ifjú (Isten angyala?) adta át egy Mercurius nevű _______________ szerzetesnek, a templomi kincsek őrének. László király jó- hazai régiségek voltából került illendő helyre az ereklye, amikor a király a Berettyó partján Váradtól északra monostort alapított a Szent Jobb tiszteletére s Mercuriust nevezte ki apátnak. A drága ereklyét kézalakú tartóba foglalták. A Szent Jobb tiszteletét az aranybulla törvénybe is iktatta és a középkori jámbor hagyomány szerint az Ur sok csodát müveit általa. A Szent Jobb későbbi sorsáról nem sokat tudunk. A 18. században Ragúza (Dubrovnik) városában, a domonkosok kolostorában akadtak rá. Még azt sem tudjuk róla biztosan, hogy a tatárjárás korában került-e ide, amikor IV. Béla Dalmáciában bujdosván a szimbolikus értékű ereklyét is biztonságosabb helyre hozatta, vagy a török időkben sodródott földeritetlen úton-módon Ragúzába. I. Lipót tett kísérletet a Szent Jobb visszaszerzésére, de csak Mária Terézia idejében hozták el Ragúzából Bécsbe 1771-ben. Itt fényes udvari ünnepséggel fogadták és július hónap 15-20 között szállították Budára. Győr fényes küldöttséggel fogadta a Szent Jobbot, Pannonhalmán három napra kitették közszemlére és nagy tömeg zarándokolt megtekintésére. Innen indultak vele Budára. Az országutakat elözönlötte a jámbor nép, a közbeeső falvakban megállt a munka, zúgtak a harangok, dörögtek a mozsarak. Július 20- án éjjel érkeztek az ereklyével Budára. Fáklyavilág mellett virrasztva várta az egész város. A Szent Jobb 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulóján indult újabb országjárásra, de most már különvonaton. Őrzési helye majdnem másfél századon át a várbeli Szent Zsigmond kápolna volt, amely a második világháború végén , Buda ostroma alatt elpusztult. A Szent Jobb Frankfurtban került az amerikai hadsereg kezére, de már 1945. Szent István napjára visszajutott Budapestre. □ A kamaldúliak a bencés remeték szigorított rendje. Szent Romuáld alapította őket az Arezzo melletti Campo Maldolo-n vagy Camaldoli-ban (1012) vezeklő szellemben. Szigorú fegyelmükkel (hús- és bortilalom) emelték a papi fegyelmet, hithirdetéssel is foglalkoztak és ruhájuk színe miatt ”fehér bencéseknek” nevezték őket. Hazánkban is volt több kolostoruk. Egy Majkon (Komárom vármegye tatai járásában, ahol egy premontrei monostor üresen álló épületeibe költöztek), egy a landzséri vár alatt (alapította Esterházy Pál), egy Nyitra mellett, Zoboron (alapította Jakiin Balázs, nyitrai püspök) és egy a lechnitzi völgyben (alapította Mattyasovszky László, nyitrai püspök). Noha a tudomány, művészet, föld- és erdőművelés terén nagy érdemeik voltak, II. József eltörölte őket I
