A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-08-01 / 8. szám
370 □□□□□□□□□□□□□ Ml inden nemzetközi szerződés, ameIfJL lyet a második világháború óta alá- PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK írtak, elítéli a kínvallatást. 1973 óta mégis 65 államban élnek vele a hatóságok. □ □□□□□□□□□□□□ Természetesen egyikük sem ismeri be, hogy ezt az embertelennek tartott (pedig nagyon is emberi: az állat nem kínoz) vallatásmódot alkalmazza. Az Amnesty International legutóbbi riportja szerint "rendőrök, katonák, orvosok, tudósok, állami tisztviselők és politikusok is bele vannak keveredve ebbe a kegyetlen vallatásmódba, vagy azért mert ők maguk osztogatják az ütlegeket, vagy mert új eljárásmódokat eszelnek ki. A rabokat oly vallomások alapján ítélik el, amelyekről tudják, hogy akaratuk ellenére, erőszakkal kényszerítették ki belőlük. Mi több: a kínzás nem helyi, hanem nemzetközi jelenség, szakértőit egyik országból a másikba hívják, hogy módszereiket ismertessék s a legmodernebb kínzóeszközöknek nemzetközi piacuk is van." Ma több százerre tehető azoknak a férfiaknak és nőknek a száma, akik a kínvallatás el nem múló nyomait viselik testükön vagy pszichéjükben — s ebbe nincsenek belészámolva azok, akik a kínvallatás közben vesztették életüket, vagy a kínvallatás után öngyilkosok lettek. Sokan szeretnék ezt a tényt jelentéktelenebbnek feltüntetni, mint amilyen és a problémát úgy próbálják racionalizálni, hogy arról beszélnek, miszerint modern társadalmunkban különféle formákban A kínvallatás elterjedtsége napjainkban: Emberkinzás jelenik meg a tágabb értelemben vett emberkínzás: ősi formákban (mint a serdülőkor iniciációs rítusai, amelyekkel kb. 30 országban fiatal lányok millióin hajtanak végre szekszuális csonkítást), modernekben (mint mai városaink utcazajának, levegőszennyeződésének, lakáskörülménybeli zsúfoltságának emberkínzása vagy bizonyos orvosi kezeléseké) és úgyszólván "örök" formákban (pl. a katonai kiképzéssel járó embertelenségek, vagy azok a kegyetlenségek, amelyek sok családban a nők és gyermekek osztályrésze, végül mindaz, amit egy alantas pozícióban lévő embernek felettesétől kell elviselnie). Végül - mondják a probléma minimizálói - maga az emberiséggel egy idős a szorosabb értelemben vett emberkínzás (az Amnesty International meghatározása szerint: "nagy fokú fájdalomérzet szándékolt és szisztematikus keltése egy emberben azzal a céllal, hogy az áldozat akarata ellenére is a kínzók szándékát szolgálja") különben is egy idős az emberiséggel. Rómaiak és görögök rendszerint rabszolgáikkal, foglyaikkal szemben alkalmazták, hogy az "igazat" megtudják tőlük. Az Egyház