A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
331 O böszörmények voltak az első moha- I II II II II II II II II II II ll ll I medán vallású magyar alattvalók. Török eredetű nép, amelyet még a bizánci gö- apróságok rögök telepítettek a Szerémségbe (a Száva folyó vidéke). Nevük eredetét vallá- I II II II II II II II II II II II II 1 sukban találjuk meg. A muzulmán szót ugyanis a volgamelléki bolgárok” buzur- mán”-nak, ” bezermín"-nek ejtették s nyomukban az oroszok és más kelet-európai népek is buzurmánoknak, bezermineknek nevezték a _______________ mohamedán vallású népeket. Az Árpádok korában ná- hazai régiségek lünk nagy számmal letelepedett mohamedánokat ezért mondták böszörményeknek. Izmaelitáknak is hívták őket, mert a mohamedánoknak ahhoz az ágához tartoztak, amelyik nem a bagdadi kalifát tekintette főpapjának, hanem Ali próféta Izmail nevű utódjának leszármazottad. Mivel a középkor az arab népeket és a mohamedánokat ”szaracén”-nek nevezte, a magyar- országi izmaelitákat gyűjtőnéven szerecseneknek is mondták. Szent László király idején kerültek nagyobb és egységes tömegben magyar fennhatóság alá, amikor a Szerémséget Magyarországhoz csatolták. Mivel a kereszténységet nem vették fel, idegeneknek tekintették őket és mert rügy es kereskedők és minden hájjal megkent pénzváltók is voltak, gyanakvással fogadták őket. Kereskedő foglalkozásuk az ország minden részébe elvitte őket; a Nyírségben Hajdú-Böszörmény neve őrzi máig emléküket. Az időnként ellenük forduló közhangulat királyainkat többször arra kényszeritette, hogy intézkedéseket foganatosítsanak ellenük. Szent László volt az első, aki törvényeket hozott megrendszabályozásukra. □ ’’Bevett vallás”-nak nevezték Magyarországon azt az egyházat, melyet az állam közjogi testületnek ismer el, vagyonszerzési joggal ruház fel, egyenlő támogatásban részesít. Más szóval: az állam oltalmába veszi, a tagok számára szabad vallásgyakorlatot biztosít, polgári és politikai jogaik gyakorlásában nem háborgatja őket, belső szervezetüket, önkormányzati jogukat törvényileg biztosítja. A bevett vallások közé számító egyházak egyházi és iskobi adót vethetnek ki, ennek behajtására igénybevehetik a közigazgatási hatóságok segítségét, szükségleteik fedezésére állami hozzájárulást igényelhetnek, a hadseregnél s állami közintézetekben, polgári és katonai kórházakban tagjaikat saját egyházuk lelkészei részesíthetik lelki gondozásban és hitoktatásban. A bevétel törvény által történt. A kálvinista és luteránus vallást az 1608/1. törvénycikk és az 1647/5. te., a görögkeletit az 1791/27., az unitáriust az 1848/20., a zsidót az 1895/42. törvénycikk tette bevett vallássá. A ’’bevett vallás" kifejezése, mint jogi műszó, a latin "religio recepta” magyar fordítása és Erdélyben keletkezett, ahol a három nemzet (magyar, székely szász) és a négy bevett vallás (katolikus, református, luteránus, unitárius) alkotta a politikai nemzetet. - A bevett vallásokon kívül volt még két "elismert” vallás is Magyarországon, a baptisták és az iszlám. Az előbbiek az 1895/43. törvénycikk, a mohamedánok az 1916/17. törvénycikk abpján. Az elismertek helyzete hátrányosabb volt a bevetteknél. Ingatlanszerzési joguk csak i1
