A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
317 publikánusok befolyására hajlandónak mutatkoztak egy szokásos parlamenti szabályok útján létrejött új többséggel osztozni a kormányzásban. Ez utóbbi formula a liberálisok ellenállásán bukott meg, akik nem akarnak a 77-es megegyezéstől éltérni és nem kívánnak egy kommunistákat is miniszterekként szerepeltető új e- gyességbe belemenni. Az ilyesmit a DC képviselők és szenátorok egy tekintélyes kisebbsége sem fogadná el. A kommunistáknak arra is vigyázniuk kell, hogy a megegyezéshez ne fűzzenek a DC számára olyan megalázó feltételeket, hogy ezzel a további tárgyalásokat lehetetlenné tegyék. Vannak, akik azt gondolják, hogy új választások kiírása nem is lenne olyan oktalan vállalkozás, mint egyesek képzelik. Mert a kereszténydemokraták (egy tavaly év végi közvéleménykutatás szerint) a szavazatok 42-45 százalékára számíthatnának (37% a legutóbbi választáson) s a kommunisták megkaphatnák a maguk szavazatát (36% legutóbb), de helyzetük lényeges feljavításával nem számolhatnának. Leghátrányosabb helyzetbe a kisebb pártok kerülnének, akik nemcsak szavazatokat veszítenének, hanem arra is fel kellene készülniük, hogy politikai szubsztanciájuk teljesen elhasználódik (a szocialistáké is). Mivel azonban abszolút többség egyik párt számára sincs a láthatáron, egy új választás csak bizonyos hatalmi eltolódást jelentene; egy győztes DC sem tudná programját csupán a leadott szavazatokra támaszkodva keresztükvinni a jól szervezett szakszervezetek ellenében. A kereszténydemokratáknak ezért nincs semmi kedvük új választások tartásához. Inkább hajlandók arra, hogy kisebbségben lévő garnitúrával kormányozzanak az alkotmányos pártokból a minisztériumokba bevont szakemberek segítségével — legalábbis a decemberben esedékes elnökválasztásig. Az is feltűnő, hogy a kommunisták egyre ritkábban hivatkoznak a ’’történelmi komprimisszum”-ra s ha igen, akkor sem végleges álláspontnak tekintik, hanem csak átmeneti jelentőséget tulajdonítanak neki. Berlinguemek ez a kedvenc formulája 1973-ban született, a csilei Allende-Népfront bukása idején. Ma más a helyzet s a DC magatartásából is világos, hogy nem akarja úgy átadni a hatalmat, mint annak idején a csilléi kereszténydemokraták. A kommunista bázist is csak megzavarta a pártnak a DC felé tett udvarias előzékenysége. Nem a népfrontról mondanak le, hoszú távon talán az a tervük, csak orientációjuk változik. Nem kell többé udvariasaknak lenniük, a kereszténydemokratákat esetleg újabb engedményekre kényszeríthetik. Anélkül, hogy a történelmi kompromisszumra hivatkoznának, mert ez a formula ma már halott. A. MISSZIÓK VILÁGÁBÓL: VÉSZKIÁLTÁS ^ kubai és orosz segítséggel uralomra jutott ún. felszabadulási mozgalom nemrég megalakította a ”munka pártANGOLÁBÓL ját”, amely kormányzó pártnak számít és programját a ” marxizmus-leniniz- mus szellemében” kívánja kialakítani. i