A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

306 A kiáltványt 1970-ben követi több tudós, mint Turcjn, Sacharov, Medvegyev ja­vaslata a szovjet közélet demokratizálásáról, amely sok hasonlóságot mutat fel a csehszlovák tudósok 68 júliusi memorandumával. Köréjük tömörül az a demok­ratikus mozgalom, amely erőszak nélkül, törvényes eszközök igénybevételével a- karja elérni az orosz politikai élet pluralitását és a legkülönfélébb irányzatokból tevődik össze. Szocialista reformerek, demokrata liberálisok és vallásos konzerva­tívok alkotják benne a többséget. Elsőizben sikerült 74-ben szervezetet is alapíta­niuk a politikai foglyok és hozzátartozóik segélyezésére. Az anyagi bázist ehhez a száműzött Szoldzsenyicin biztosította. Ennek már azért is nagy a jelentősége, mert az egyházaknak tilos karitatív tevékenységet folytatniok, s a politikai fog­lyok hozzátartozóinak sanyarú anyagi körülményei rettentenek el sokakat az el­lenzékieskedéstől. Házkutatások, letartóztatások ellenére sem tudták a hatósá­gok ennek a segély-szervnek a működését teljesen megbénítani. Ugyancsak 74 volt az Amnesty International orosz szekciója megalaku­lásának éve. Tagjai ugyan állandó kellemetlenkedéseknek vannak kitéve, az ő te­vékenységük teszi lehetővé, hogy jelenté­sek készülhetnek a politikai foglyok sorsá­ról s egyik csoportjuk a lélekgyógyászati módszerekkel való visszaéléseket tartja számon azokban az elmegyógyintézetek­ben, ahová a disszidensek közül utalnak be sokakat kezelésre. Még a vallásgyakorlat szabadságát é- U rő sérelmek számontartására is alakult 76- H ban egy, a hívők jogait védelmező komité ■ a már említett pópa, Gleb Jakunin, a szer­ellenzékiek elmegyógyintézete Őreiben zetes Varsonofij Kajbulin és egy ortodox világi, Viktor Kapitancsuk vezetésével. Ezt a csoportot előbb figyelmeztették, hogy perbe fogják őket, alakulásuk után egy évvel csaknem minden tagot letar­tóztattak s így a komité működését lehetetlenné tették. De ez a letartóztatás a külföld felé egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy az új szovjet al­kotmány csak hirdeti, de nem teszi lehetővé a vallásgyakorlás szabadságát. • Az orosz nép felszín alatt izzó elégedetlensége kérdésessé teszi, hogy az emberi jogokért, a reformokért kiálló mozgalom a jövőben is az értelmiségiek kö­reire fog-e szorítkozni. A Charta 77 körül szerzett cseh tapasztalatok - ahol az a- láírók fele kétkézi munkásokból került ki — sejttetik a várható fejlődés irányát a szovjet birodalomban is. A rendszer ma mindenütt erőszakot alkalmaz a reform- mozgalmak ellen, de nem sikerült végérvényesen elhallgattatnia őket. A nagy kér­dés az, meddig lesz még türelme a fiatal nemzedéknek a proletár paradicsom be­következésére várni. Hatalom ma nincsa kezükben, de a palesztínai, észak-írorszá­gi, argentínai példák mutatják, mire képes a politikai radikalizmus még akkor is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom