A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
266 püspök mellé osztotta be segédpüspöknek. Püspök kinevezések tárgyalások útján A Szentszék és a magyar kormány között immár másfél évtizedes rendszeres tárgyalások újabb püspök kinevezésekhez és a magyar hierarchián belüli változásokhoz vezettek. Először 1964-ben jött létre kölcsönös megegyezés alapján püspök kinevezés. Ezt 1966-ban, 1969-ben, 1971-76 közt é- vente és 1978-ban követték a magyar hierarchiát megújító vagy változtató, újabb tárgyalások alapján létrejött intézkedések. Összesen 21 püspöki kinevezés történt ily módon, illetve további 25 esetben módosított a Szentatya a magyar hierarchia beosztásán. Megfigyelőknek feltűnik, hogy a Szentszék és a magyar kormány között létrejövő megállapodások szinte kizárólag személyi kérdéseket érintenek. A Szentszék átfogó egyházpolitikai rendezések nyomatékos szorgalmazása helyett a szocialista országokban személyi kérdések rendezésével igyekszik segíteni az ott élő katolikusok helyzetén. Agostino Casaroli érsek, a rendkívüli egyházi ügyek tanácsának titkára 1977-ben Bécsben a Szentszék keleti politikájáról tartott előadásában ezt azzal indokolta, hogy ezekben az országokban a Szentszék korlátozott lehetőségei között a leglényegesebb a püspökök állítása a hívek gondozására. A magyar állam egyházpolitikai gyakorlatának sarkalatos tétele, hogy új püspökök kinevezése, a már működők áthelyezése és egy egész sor más fontosabb egyházi hivatal betöltése csak az állam előzetes hozzájárulásával történhet. A Rómától függő intézkedéseket tehát a Szentszék és a magyar kormány közötti tárgyalásoknak és megegyezéseknek kell megelőznie. A Vatikán 1951-ben még a kormányzat előzetes hozzájárulása nélkül nevezett ki püspököket. Az állami szervek az u- gyanaz évben, 1946. január elsejéig visszamenő hatállyal, hozott 20/1951- es törvényerejű rendeletre való hivatkozással lehetetlenné tették ezen püspökök működését. A 22/1957 törvény- erejű rendelet, majd az ennek rendelkezéseit enyhítő 23/1971 számú kormányrendelet újra körvonalazta az állam feltételeit az egyházi állások betöltésében. Az állam előzetes hozzájárulásának követelménye azonban nem jelenti szükségképpen, hogy a kinevezett püspök az állam jelöltje vagy lekötelezettje. Kompromisszumos megoldások természetesen bármely tárgyalófél javára létrejöhetnek, de bármelyik tárgyalófél számára elfogadhatatlan személy eleve ki van zárva a jelöltek közül. A kinevezés joga egyedül a Szentszéket illeti meg, az állam a jogi forma szerint csak a kinevezendő személy működéséhez adja meg hozzájárulását. Az egyházmegyék élére kinevezett új püspökök rendszerint csak ideiglenes megbízatást kapnak a Szentszéktől. így történt ez most a Veszprémbe kinevezett új püspök esetében is. Véglegesítést csak egy későbbi időpontban, az egyházkormányzásra való képességük bebizonyítása után, kapnak. püspöki kinevezést kapott és a pápa Kisberk Imre székesfehérvári megyés-
