A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
27 □□□□□□cionnnnE] PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK A teológusok ma veszélyes életet élnek. Sokan közülük - ha nem is mind - a püspökök és a hívek közt húzódó senki földjén tevékenykednek és kereszttűz közé kerülnek: a püspökökébe, akik nem bíznak meg bennük; a hívekébe, akik úgy érzik, hogy a mai teológusok csak megzavarják hitbeli biztonságérzetüket. Llgy járnak, mint a bibliabeli házasságtörő asszony, aki megkövezésnek néz elébe. Némelyikük talán erőszakot is követett el a hiten - harminc ezüstpénzért, vagy hogy egy divatos progresszív folyóiratban közöljék tanulmányát. Egyetlen reményük a megbocsátó és irgalmas Krisztus, aki talán újból lehajol, hogy a porba írja a köveket ragadott nem-teológusok bűneit, akik erre zavartan elsomfordálnak, míg Krisztus azt mondja a bűnbánó teológusnak: Menj, és többé ne vétkezzél. De ennek az írásnak nem az a célja, hogy féldícsérje a teológusokat, vagy hogy befeketítse őket, hanem hogy személyüket és munkájuk természetét távlatba állítsa és jobban megérttesse. Három kérdésre keressük ezzel a céllal a feleletet: egy "mesterség" védelmében: 1. Mit csinál a teológus; ki a teológus tulajdonképpen? - 2.Hogyan érintkezik a teológia a hittel, a teológus a hívővel? - 3. Miért nehéz ma a teológus feladata? - Az lehetséges, hogy írásunk végén az Olvasó újból kövek után nyúl, de legalább világosabban fogja látni: miért, és kevesebb kétely meg lelkiismeretfurdalás nehezedik majd keresztényi érzékenységére. I Ki is tehát, és mit csinál a teológus? Sokan kissé titokzatos értelmiségi embernek képzelik, aki felépíti elefántcsonttornyát, beléül poros köteteket böngészni és időnként előjön, hogy elvont jellegű kijelentéseket tegyen, amiknek semmi közük a való élethez; esetleg lázító hangokat hallatt, melyekkel ellene mond a katekizmusnak, összezavarja a keresztényeket, belekarmol a püspökökbe és aláás egy-két lapáttal Róma biztos alapjainak. Vannak természetesen ilyen teológusok is. Mint minden tudománynak, a teológiának is megvannak a maga földünktől elrugaszkodott művelői, akik két lábbal állnak — a levegőben. És mint minden, az embert közelről érintő elméletnek, a teológiának is megvannak a maga keresztes vitézei, dühödt vagy kiábrándult szakemberei, akik azt képzelik, hogy a tudásukkal forradalmat kell csinálni. A valóság azonban az, hogy a legtöbb teológus kutató elme, kereső ember. A teológia, amit egy főiskolai tanmenet tárgyaként kezdtek tanulni, és ami
