A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-04-01 / 4. szám

187

régi történelem-tankönyveink Rákóczi I II II II II ll II II ll II ll ll II I

fejedelemnek csak két fiáról szoktak

megemlékezni. József munkácsi herceg apróságok

volt az idősebb, akit a török arra szeretett volna felhasználni, hogy nevének va- I II ll ll~ll ll II ~ll~~ll II II II II I

rázsával újabb felkelésre szervezze az erdélyi magyarságot a Habsburg ház ellen. György, makoviczai herceg, a fiatalabb, túlélte bátyját és Franciaországban (Chapel St. Denis) 1756 június 23-án bekövetkezett halálát _______________

tartják a Rákóczi nemzetség kihalási dátumának. Ez azon- hazai régiségek ban csak a férfi-ág megszűntének időpontja. Női ágon még huszonnégy évvel tovább élt a nemzetség Rákóczi Józsefnek egy francia asz- szonytól (Perrayex bárónőtől, a savoyai Annecy-ből) született természetes leány- gyermekében, Charlotte Josephine Rákóczi-ban. A kislány a korabeli feljegyzések szerint 10 éves korában járult elsőáldozáshoz az Annecy-i vizitációs nővérek kis templomában. A nővérek a környék előkelő családjainak leánygyermekeit nevelték s máig fennmaradt évkönyvükben ”a nagyon előkelő, nagyon hatalmas és nagyon kiváló Rákóczi József herceg leánya”-ként szerepel a kis Sarolta-Józsa. Vallásos hajlamait nem apjától (akiről Mikes Kelemen azt irta, hogy "léha életet ét’ és "igen messze esett alma áfájától”) örökölte, hanem nagyapja mély hite virágzott ki benne: 17 éves korában (1754 nyarán) felvételt kért és kapott a Vizitá- ciósnővérek rendjébe. Az újonnan belépőktől a zárdák akkoriban hozományt kívántak. Sarolta-Józsáét (12 ezer livrét) maga a francia király, XV. Lajos fizette. Sarolta nővér élete utolsó éveiben a rend párizsi, Szűz Máriáról nevezett zárdájában élt, ott halt meg 43 éves korában, 1780 július 3-án. A templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Tíz év múlva, a forradalmi események következményeként, a zárdát lebontották, helyén utcát nyitottak, a kis templomot viszont, a hires Mansart építész alkotását, nem bántották. Az állam tulajdonába került é- pítményt 1802-ben átadták a francia protestánsoknak. Különös véletlen, hogy a párizsi magyar reformátusoknak ma itt van vasárnapi istentiszteletük, az utolsó Rákóczi-sarj kriptája fölött. □

Özséb, esztergomi kanonok, 1250 körül a Szt. Keresztről nevezett kolostorba gyűjtötte össze a pilisi hegyekben élő remetéket s ezzel útjára indította az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a Pálosokat. Az új alakulat előbb a veszprémi püspök, majd az esztergomi érsek készítette rendszabályok szerint rendezte be életét és csak 1350-ben sikerült az érseki joghatóság alól szabadulniuk, amikor Gentilis bíboros, pápai követ, engedélyével az ágostonos regulát tehették magukévá és független szerzetesrenddé alakultak. Ezt a rohamos terjeszkedés évtizedei követték, amikor az utolsó Árpádházi királyok, majd Nagy Lajos és Mátyás példájára főuraink is arra törekedtek, hogy az országot pálos kolostorokkal népesítsék be. Legfényesebb a budai hegyekben épült Szt. Lőrinc-kolostor volt, mely már a 14. század elején kormányzati és szellemi központja lett a rendnek. 1340-ben a németországi remeték is bejelentették csatlakozásukat a pálos rend