A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-04-01 / 4. szám

148

— a farkasok rideg világában. A Jó Pásztor Egyháza nem tökéletes Egyház. Amelyikről Ő beszélt, annak a puszta fennmaradáshoz is az Ő állandó támogatására volt szüksége.

Azt persze nem könnyű elképzelni, hogyan szerethet bennünket gyengeségeink, hibáink, eltévelyedéseink ellenére. Mi is: hogyan szeressünk egy olyan Egyházat, amelynek tagjai sokszor oly ügyetlenek, következetlenek, képmutatók? A válasz: Jézus példáját követve. Ő maga mondta, hogy szeret minket és szeretete nem erényeinknek vagy okosságunknak szól. Szeret bennünket bűneink és elesettségünk ellenére. Nem a bűnt és tökéletlenséget szereti, hanem minket és Egyházának igazi ereje Benne van, nem mibennünk.

Magyary Csilla

HITEIM

I larátnőm, akivel vallási kérdésekről is elbeszélgetünk, azt állapította meg rólam, hogy vak hitem van. Ő fiatalkora óta mindig gondolkozott a hit igazságain és kérdésein és sok mindet még ma sem tud belőlük megmagyarázni. Nekem viszont — szerinte — azért nem volt soha problémám a hitemmel kapcsolatban, mert vakon hiszek.

Bizonyos értelemben igaza van. Nem voltak hitbeli problémáim, mert ha mindent meg tudnék magyarázni, nem kellene hinnem. De abban tévedett, hogy vak hitem van, mert Szent Pállal mondom én is: ’’tudom, kinek hiszek és biztos vagyok!” És ezért nincs az én hitemben vaksötét, nincs bizonytalanság, hiszen magának Krisztusnak hiszek és más mindenki megcsalhat, de Ő nem csal meg soha, hiszen ő az Ut, az Igazság és Élet.

Úgy tanultuk, hogy a hit Isten ingyen adott kegyelme. De ha minden embernek ad hitet, miért van mégis olyan sok hitetlen, istentagadó a világon? Jézus egyik példabeszéde derít erre világosságot. A magvető (Isten) mindenhová egyenletesen szórja a magot. De csak az a mag kel ki és hoz bőséges termést, amely jó talajba hullt. A talaj a mi lelkünk, és hogy a belévetett mag kihajtson, a talajt ápolni kell. Öntözni az imával, dúsítani a jócselekedetekkel, gazdagítani az önmegtagadásokkal, finomítani a Szentírás és más lelki könyvek olvasásával. Meg szüksége van lelkünk talajának a gyónás erősítő kegyelmére és az Eucharisztia fénylő, meleg Napjára is.

Mikor ezt barátnőmnek kifejtettem, akkor azzal jött elő, hogy a mai világban mindez nem elég. Ma az Egyház olyan sok mindent tanít; az egyik pap ezt mondja, a másik meg azt s a végén kinek higgyen?

Jézus megmondta, kinek. Mielőtt eltávozott volna a földről, megalapította az Egyházat, megadta apostolainak és utódaiknak, a püspököknek, a tani-