A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

March, 1978 Vol. LVI. No. 3. \z Egyház mindig ’’jel” a népek és nemzetek számára. A zsinat azt mondotta Róla, hogy Szentség s ebbeli mi­voltához tartozik: 1/ hatásos és érezhető jelenléte a világ­ban, főként ott, ahol az emberiség az Ő szeretetszolgálatát igényli - 2/ hitet terjesztő tevékenysége, amelynek mindig világos tudatában volt - 3/ a mindenütt és minden korban ébredező új hivatások, amelyek ma különösképpen arra buzdítják a papságot hogy ennek jeleit már csírájukban ész­revegye és kibontakozáshoz segítse a fiatalokban - 4/ az i- gazi evangéliumi lelkűiét újraéledése egy olyan korban, a- melyre látszólag csak az önzés és hedonizmus szelleme van hatással - 5/ szociális tevékenysége, különösen a Harmadik Világ fejlődő népeinél - 6/ állandó kapcsolata és tárgyalásai a legkülönfélébb országok vezetőivel és kormányaival a he­lyi egyházak ügyeinek és szabadságának érdekében. Mindez összességében annak is fényes bizonyítéka, mennyire felis­merte és betölti az Egyház a hivatását, amely a mi korunk­ban: evangelizáció és az emberi előrehaladás szolgálata. a Szentatya, a titkos konzisztórium előtt tartott beszédében közelmúlt egyháztörténetének a- lapos ismerője az olasz Luciano Gari­baldi, akinek egy riportjá­ból vettük XII. Piusz védel­mében c. cikkünket. ☆Az afrikai püs­pöki karok közös konferenciájának a- nyagához a francia publicista, Joseph Limagne, fűzött Etiópiáról érdekes észrevételeket. ☆ Az Angolok és szí- ” A Szív” Hungarian Catholic Monthly Published by the Hungarian Jesuit Fathers Address: P.O.Box 458, Station "A” Hamilton, Ontario, L8N 3H8, Canada Editor: Joseph E. Bieleck one year subscription: $ 5.00 Printed by The Friends of Good Book Slovak Jesuits, Box 600, 147Elgin St. N. Cambridge, Ontario, N1R 5W3, Canada nesek címmel régi ismerősünk, a ka­tolikus újságírónő. Mad lene Tuininga utinaplójából vett részlet. ☆ A vatikáni Kúria moder­nizálásáról (Középkorból a huszadik századba) az olasz Giancarlo Zizola készülő könyvéből hozunk egy rész­letet. Összeköttetései révén a Vati­kán titkos irattárából János pápáról is sikerült birtokába jutnia olyan ada­toknak, amelyek csak száz év múlva kerültek volna nyilvánosságra. ☆ A francia Robert Serrou a nyomozóri­porterek soraiba tartozik. Máig sem turdják, hogyan sikerült a Konzerva­tívok panaszai bizalmas iratát, melyet kizáróan a francia püspököknek készí­tett és szánt írójuk, megszereznie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom