A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

-568A BÉKEPAPOK. A ’’Pacem in terris” szervezet, akárcsak elődje a ’’Katolikus Papi Békemozgalom”, nem egyházi, hanem állami alapítás. Fennmaradását is egyedül az állam biztosítja. Tagság-összetétele nem világos. Gyűlésein ugyan meg kell jelenniük a papoknak, de meggyőződéses tagnak csak a vezetői számítanak, akik bizonyos előnyöket is élveznek és az állam jóvoltából a katolikus életnek tulajdonképpen igazi irányítói. A ”Katolicke Noviny” hetilap és a ’’Szent Adalbert Társulat” a békepapok kezében van. A papok nagy többsége az állam érdekeinek kiszolgálóit látja bennük és gyűléseiken csak azért jelenik meg, mert a notórius távolmaradókat kihallgatásra szokta berendelni a titkosrendőrség. Hogy a békepapok szervezete mennyire nem az egyház érdekeit szolgálja, kitetszik abból is, hogy 26 éves fennállása alatt egyetlen vallásos könyv kiadását nem mozdította e- lő, és soha fel nem emelte szavát egyetlen igazságtalanul üldözött pap vagy világi hivő érdekében. A békepapok szomorú privilégiuma, hogy külföld felé egyedül ők nyilatkozhatnak hivatalosan a szlovákiai katolikus helyzetről és olyan kitételekkel, mint: ’’híveink boldog, szabad és akadálymentes élete” ha nem is a gyanakvó Nyugatot vezetik félre, de otthoni híveiket botránkoztatják. Magatartásuk több kárt okoz az egyháznak, mint a nagy apparátussal folyó ateista propaganda.

A HITOKTATÁS. Hivatalosan heti egy óra hittant engednek meg az alapfokú (általános) iskolákban. Gyakorlatilag azonban a városokban például nincs is már hitoktatás ezekben az iskolákban sem, annyi kellemetlenkedésnek és veszélynek teszi ki magát a szülő és gyermek, aki ezzel a lehetőséggel élni akar. Vidéken még elég nagy számmal járnak gyermekek a hittanórákra, bár ott is, főként a magasabb osztályok hittan tanulóit sok zaklatásnak teszik ki. A hittanra e- lőször is külön be kell íratni a tanulót. Erre rendszerint egy tíznapos terminus áll a szülő rendelkezésére, amelyet azonban a gyakorlatban a végén csak pár órára kurtítanak le. A behatási nyilatkozatot mindkét szülőnek alá kell írnia és mindkettőjüknek személyesen kell ezt az iskola igazgatójának beadniuk. Ez a beadás maga is bonyolult vállalkozás, mert előfordulhat, hogy több alkalommal hiába keresik az igazgatót, mert épp ’’mással van elfoglalva”, vagy ha végre megtalálták, visszavetik a behatási nyilatkozatot, mert ’’nem jó méretű papírra írták”. Amellett azzal is számolniuk kell, hogy ilyenkor az igazgató behatási szándékuktól el akarja téríteni őket. Ha aztán a sok huza-vona után végre hittanra jár a gyerek, pedagógusok, munkatársak, különféle agitátorok keresik fel a szülői házat és arról beszélnek, hogy a hittanra járó gyermek jövője meglehetősen reménytelennek látszik: nem biztos, hogy középiskolába felveszik-e, és egész biztos, hogy főiskolai tanulmányokat egyáltalán nem folytathat. Ha az így zaklatott szülő arra határozza magát, hogy kiveszi gyermekét a hittanóráról, a küratkozást bármely időpontban, gyorsan elintézheti, arra nincs tíznapi terminus az iskolákban.

AZ IFJÚSÁG. Csodálatosképpen vannak még fiatalok, akik öntudatos és mély vallási életet élnek - főként ott, ahol a bátrabb és fiatalabb papi nemzedék meg tudta közelíteni őket és titokban foglalkozott velük. A többség azonban