A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
-558alakult politikai és társadalmi realitásokat, ugyanakkor - a teljesség igénye nélkül — utalt az egyház néhány sürgősen megoldandó problémájára. Az Egyházügyi Hivatal vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy a még fennálló problémákat sorozatos tárgyalások során meg fogják oldani. A helyzet azóta lényegében nem változott, aminek e- gyik okát az idő rövidségében kereshetjük. Ugyanakkor számos jele van annak, — és ezek közé tartozik Kádár látogatása a pápánál - hogy a kialakult helyzet magában hordja a fejlődés lehetőségét. A lehetőségek megítélése szemszögéből figyelembe kell venni a következőket: 1. A Magyarországon kialakulóban lévő, egyház és állam közötti új viszony elsősorban a püspöki kar és a párt, illetve az állam vezetőinek kapcsolatát é- rinti. Hatása egyelőre alig befolyásolja a pasztoráció fő terhét viselő klérus és a hívek kialakult nehéz helyzetét (lásd a hitoktatás gyakorlati nehézségeit, a szerzetesek megoldatlan problémáit, a papi utánpótlás nehézségeit, az egyházi kisközösségek működésével kapcsolatos problémákat). 2. Az egyházi hierarchia kormányzati önállóságát továbbra is korlátozza az 1964-es részleges megállapodás előtti időkből megmaradt, csupán formálisan módosított állami ellenőrzés és beleszólás gyakorlata. 3. Ez is egyik oka annak, hogy eddig még nem került sor az új prímás beiktatásakor elismert, azóta is megoldásra váró problémák áttárgyalására, és hogy nem tűzték napirendre azokat a kérdéseket sem, amelyek a 64-es részleges megállapodás titkos záradékában szerepelnek. 4. A megindult és az utóbbi időben határozottabb formákat öltő dialógus bíztató jelnek tekinthető, mert a konkrét problémák újfajta megközelítési módját sejtteti. Jelzi, hogy ha az elmúlt másfél esztendő nem is hozott lemérhető eredményeket, a helyzet a- zért nem állapodott meg. Kádár vatikáni látogatásának gyakorlati jelentőségét végső fokon a további egyházpolitikai események fogják megmutatni. Elsősorban az a körülmény, hogy milyen minőségi változás lesz tapasztalható nemcsak az államot és egyházat legfelsőbb szinten képviselők viszonyában, hanem a hívők vallási és edcölcsi életét, annak kibontakozását biztosító gyakorlati feltételekben. Az afrikai egyház gondjaiból: A Szaharától Délre A frikában nincsenek ugyan többségben a keresztények, mint pl Dél-Ameriká- ban, de nincsenek számbelileg olyan hátrányos helyzetben sem, mint Ázsiá- 1 ban, ahol egy jelentéktelen kisebbséget alkotnak. Egyházaik azonban egész az utóbbi évekig abban a hátrányos helyzetben voltak, hogy a nyugati világtól függtek: papjaik, szerzeteseik nagy többségben onnét jöttek és anyagi erőiket is a
