A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

-471 lőbb azt, milyen helyet foglal el teológiai rendszerükben az elnyomott színes népek felszabadításának problémája, csak aztán térjenek ki a részletkérdésekre. 75-ben két helyen is tartottak kongresszust. Mexico City-ben (téma: Társadalomtudománybeli eszmerendszerek Latin-Amerikában és befolyásuk a teológiai gondolkodásra), és Det- roitban (témája: A két Amerika [dél és észak] teológiája).

Az ezeken a tudományos összejöveteleken felmerült teológiai meglátások összességét egyesek anti-teológiának, mások új teológiának nevezik, de mindegyiküknek alapját tulajdonképpen az az újfajta teológiai gondolkodás képezi, amelyik Dél-Amerikából indult ki és a liberációs teológia nevén ismeretes. Művelői úgy foglalják össze lényegét, hogy teológiájuk olyan kritikus reflexió a hit adottságai felett, a- mely a gyakorlati életből indul ki. Vagy egy hosszabb (ha nem is világosabb) megfogalmazásban: az új teológia az, amely az elnyomás ellen folyó (forradalmi) küzdelemből születik és egyben a teológiai gondolkodásmódnak a kultúrális imperializmusból való felszabadulását hozza magával.

Nem véletlen, hogy ez a teológiai irányzat épp Dél-Amerikából indult ki. Ez a földrész 93%-ban keresztény, az egyházak a társadalom legkülönfélébb rétegeinek életére is hatással vannak sa politikai hatalom a "nemzeti lét biztonsága" jelszavával legtöbb helyen o- lyan kormányformákban jelent meg, amely ellenzékbe, sok helyen fegyveres ellenállásba kényszerített széles néprétegeket, nemcsak a proletárokat, hanem értelmiségieket is, akik között hitükhöz hű keresztények is vannak. Ezek számára a hagyományos teológiai gondolkodás többé nem látszik alkalmasnak arra, hogy személyes hit- és Istenélményük maradéktalan kifejezője legyen.

"ISTEN - A GAZDAGOK PÁRTJÁN"?

Ezeket az ellenzéki beállítottságú keresztényeket a hagyományos teológiát illetően az a meggyőződés is befolyásolja, hogy annak eszmerendszere tulajdonképpen egy olyan Egyházé, amelyiknek sajátossága, hogy minden hatalommal (elnyomókkal is) kiegyezik és a gazdag és befolyásos társadalmi rétegek oldalán és pártján van. Ahogy az argentin költő, Atahualpa Yupanqui, (talán kicsit tiszteletlenül is) írja valahol: "Istenük, akit nem nagyon ismernek, fölöttébb fontos személyiség lehet, és biztosan a vagyonos rétegek asztalához hivatalos". — De ez a gondolat, hogy ti. az Egyház összejátszik a politikai hatalmakkal, nem a legfőbb mozgatója az új teológiának. Két nagy meglátásuk van korunkkal és a ma emberével kapcsolatban. Az egyik: hogy modern társadalmunkban a vallási igény nem eltűnőben, hanem erősödőben van, csak új formákat keres. A másik: hogy a vallás nem