A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-429ún. nyilvános egyházi ügyek tanácsának titkára. — Floridi könyve nagyjából három csoportba osztja vádjait. Az első úgy lenne röviden összefoglalható, hogy a Vatikán a Szovjetunió felé mutatott engedékenységével nemcsak kézzelfogható eredményeket nem ért el, de nehéz helyzetbe és bizonytalanságba sodorta katolikusok millióit, akik Keleten ezáltal csak még jobban ki lettek szolgáltatva a kommunisták kénye-kedvének. — A második a lengyel példa tanulságait elemzi. A lengyel püspöki kar kitartó küzdelmét írja le a Vatikán lengyel kommunistákhoz közeledő politikája ellenében. Ez a küzdelem mentette meg - Floridi így írja - a lengyel főpapokat attól, hogy Mindszentyé- hez hasonló sorsra jussanak. - A harmadik magával a Mindszenty e- settel foglalkozik. Floridi szerint rávették a mit sem sejtő magyar prímást arra, hogy hagyja ott az amerikai követséget, ahol 1956 óta élt, hogy aztán érseki hivatalától felmentsék, így téve eleget a budapesti komunisták kívánságának. — Kicsoda Floridi? A Rómával egyesült keletiek rítusában szenteltette pappá magát, tökéletesen megtanult o- roszul és a szovjetoroszországi egyházi élet szakértőjének számított olyannyira, hogy évekig ilyen minőségben dolgozott az olasz jezsuiták tekintélyes folyóiratánál, a Civilta Cattolicánál. Onnan — baráti köre szerint — azért távolították el, mert nem volt elég progresszív. — Floridi könyvének nem egy állítását néhány kúriai bíboros is osztja. Az államtitkárság már ezért sem tekinthetett el szó nélkül a mű felett. Kiszivárgó hírek szerint Msgr. Benelli ötlete volt, hogy ne sajtóban, nagynyilvánosság előtt foglalkozzanak az üggyel. Állítólag egy nagyon kemény hangú levelet írtak a rend általános főnökének. Azt kívánják, hogy Floridi vagy vonja vissza állításait, vagy bocsássák el a Jézustársaságból. (Pár éve ilyen sorsra jutott már egy olasz jezsuita, Pietro Brugnioli, akinek egy könyvével szintén nem voltak megelégedve s az sem mentette meg végzetétől, hogy a morálisnak nemzetközi viszonylatban ismert szaktekintélye volt.) — Padre Floridi e- gyébként jó pár esztendeje már nem Rómában él. Egy keleti szertar- tású ukrán katolikus egyházközség körülrajongott plébánosa — valahol az Egyesült Államokban.

A Quo Vadis Domine kápolnában emlék-mellszobrot kapott Henryk Sienkie- wicz (1846-1916), a világhíres Quo vadis c. regény írója. Msgr. Rubin, lengyel püspök leplezte le ünnepség keretében a Via Appia Anticá-n lévő kápolnában az emlékművet. A regény 1895-ben jelent meg Rómából Krakkóban és azóta harminc nyelvre fordították le. • A legú- hallottuk jabb római kimutatás szerint 64 állandó jellegű diákonus működik Olaszországban lelkipásztori munkában. Legnagyobb számban Campania (Nápoly) és Piemont (Turin) tartományokbaa Az előbbiben 21, az utóbbiban 16